Full text of "BIT LET 01"

See other formats

SZAM jlJiSTECHNIKAl M £ LL£ KLET ■ 1 9 84 APRILIS i 



figy^lm^t, amtkor azt olva^ta itt meg 
ott+ hogy &x tigynevezett hDme-compU' 
ler a c^al^d TeghOs^ges^bb boriija, hAri 
rabszcrf^B, mindenfelere j6, megkonrtyi- 
ti a csal^d ^letet. prakiikus, szolgalat- 
k^sz stb. A a^erkesitfi akkof m^g .^gyar- 
J^koipoben j^rt", leg^fabbi^ 5?imit^»- 
%P!>hn}k^ilag^ Azt sem tudta, eszik vagv 
isszak a sz^m^lyi sz^mlt^g^pet. Eltelt 
rLahdr\y honap. as a sors ugy tiozta. 
ho^y a Bzarka^zto mcgismerkadett egy 
5or csinos mag k^veab^ chinos, bom- 
hkz6 m^q kev^sbe bombSzd mikro- 
szdmltbg^ppfil. Nagy Wwancsisiggat tes- 
te, Kogy beigszolbdjariek a hallottak, 
olvasottak. Ttilt-mult at ida^ a siemelyi 
s£dmU6g4p egyre kevesbe volt laok- 
zatos id eg an m^r a «2^rkea£td szHmara. 
Almatlan ejszakik hosszu sorM tdi- 
totte a k^pernySi bdmulva. bibit kutat- 
va az ^ppen k^^^iiia programban. Mi- 
ul§n mar kepes volt ^rteime^ progra- 
maoak&k kdazit^sera la, elkezdte tdffii 
a fflj§t, bogy mira i& hasicnaJia a gepat. 
Hagyan ,.honosrthatne" val6ban a %zA- 
mitdg^pet. A/lily en feladatokat adbatna 
neki, Miur«in ^emmi ^rdemlegesnek 
I4tsz6 nam jutott eszebe. Srdekfddni 
kai^datt tsmar6seil6l. tapasztalt szd- 
mit6g^pas#ktah JohbnSI jobb javasla- 
tokat kapott. Gyilit^on j^l^kprogramo- 
kai. Vlgy« S2fimit6g6pre a tetelonkony- 
vM - kfvSlo szoftvert lopbai a barStai- 
^ amit egv@bkant kemeny dall^rqkdrt 
tSeShak odakint. Vagy csln^ljon szakacs- 
korvyvot a g^plia, es^tlag ad6ugyai ki* 
szSmit^s^ra irjon pmsramot^ 

Szarkea^td sorra vatia a javaslatoksit. 
Jiltszanf fiz^rat, fgy hit az r&ndban. 
meg kell pr6bilni. Ket nap kit ^jftzaka 
iitt h^t a M^nic Minar mellett^ s el m 
jutott az otodik b^nySig, Jdl s^drako- 
ZDtt^ da olyan karikis golt a szema. hogy 
nem m«rt tiikarb^ n^znL K^zben ha mm 
fontos megbesz^lesrof mafedt t^vol, 
k^tnapi munk^t mulasztDtt el, ami^rt 
m^g pr^mium^tvon^^^aJ is suJtottAk. 
Ket nap u^an hat inkSbb fd&vette a Pink 
Floyd legurabb nagylemezet a program- 
kazett^ra, s aldgntcitte, Kogy a jatek- 
programokbol el^g volt. Telefonkqnyv? 
Ezt mar ofi magdban is nawetis^ges otlet- 
nak tartotta. aminak csak a reklimdrut- 
tek do I nek be. J6t is nevetett rajta, 
amikor elkip2«lt6^ hogv mindan alka- 
lommal, amikor talefofiilnj akar, efobb 
bekapqsoija a gSpet, ^5 betbitt a kazat- 
t^t, Hogy fotgyorsltani a munkdt! 



A s^arkesztdnek komoly k^ts^gar van- 
nakf Cikkak sokasdgdt otvasta riiSr a 
hyEzadik szozad vdg^nek erne ceod^)^- 
rdl a szamily} 3z^mit6g4pf6t. Hogy az 
mlLyen fanta^ztikus, zsenialts, hogy ^ni- 
lyan sokMIe dolpgra lahat haszn^lril, 
hggy mannyire h^zlas az a sz^mitbgapsli: 
legkisebbika. mag Igy tovdbb. 



ha annyit karesne. hogy gdppal kelljan 
aE^molgatni! 

A fejtoras aredminya az tett, hogy a 
^zarkeszt^ elhat^rozta, meglrja azta kia 
cikkecsk^i. Magfrja. hogy az a v^lemd- 
nye, bogy Magyisrorszagon 19M-ben 
az mg^si home-computar egy nagy 
home-bukk. Se fiife, sa farka. A azamitd- 
g^ppef jbkat j^tszhatnak a azut6k a 

H,JL':i7-vr II rill m 





gy^rekek. esak nam biztos. hogy nam 
j^rnak jobban. ha hetyette ifik^bb Ki 
nevet a v^gent }Stszanak - egyiitt! J 6 
a S£^mit6gap tanulSara m - ta^l^n az 
az agyat^an oLyan funkcidja, aminek egy 
„me7et polgdr" is baszn^t lAthatja, 
c&ak ezzel is az a bdkkonlS^ bogy itt is 
mdfir, a^az In Hungary '^4 - mint 
egyszerCf polgar, nem tudok keaz oktatd* 
pragramokat venntS At oas^as. ugy- 
navezett praktikus fdlhasznSl^snak ez- 
ze( v^ge is; Mmdaddi^, amtg yatamilyan 
hSI6zat. InFormacios tiidakozo stbn kl 
nam ipuK mindaddig a i&zemelyi sza- 
mitog^p a lakasban egy ido utan holt 
ert^k. Amikor m^r mindanki unja a vata 
val6 jST^zadozast. amikor kideruJ. bogy 
a csaidd egy Ik tagjanak sines nagy ked- 
ve a programoz^sban elm^lyulrii (az 
utdbhr agyibk^nt sem ugynavezett 
praktiku^ fdlhaszndtSs I), mindazak utin 
nam marad mas. mint halatni, hogy n 
ag^z nam *r egy fabatkAt sem. 

Ja. §s mindezek utdn az is nyilvdnvali^ 
leaz az am bar szim^ra^ hogy az eg^z 
duma a szemeiyi ^z^mitdg^pak hazi 
haszn^lat^nak exiles lehetos^geirdl. 
Lires rektimszdveg - lagalabbis Itt ^s 
most - s ez az itt #a most mig l^galdbb 
liz'tizenot evig itt §5 most marad. 



A sz^srkeszto eniiyil gondolt a tim&r6L 
Bizonyira sokan nem ertefiek eg yet. Bi* 
zonyara sokaknak kinyilt a bto^ka a zsa- 
biben. Taas^k el6rinteni I A azerkeszta 
vdllalja a kuzdelmet csak egyet ker: 
hogy t^nyokkaE aldt^maszxott bic&ka- 
sziifSsokat irinyitsanak rS. es na erzeM 
me ket i 



Ja- ne mi tog appal irj§k a lave I at. 
mert az ditalaban nam tud ekezetet. a 
3zerkes£t6 meg azeratr ha magyarut 
[rnak magyaryl, az^rt k4r*, maradjenak 
az frdgepnei 1 



Szak^cskdnyv? Brrdl ia nebaz laena 
meggydznij hogy jobb mint az irott vAl- 
tozat, Addugyek? MIfyen j6 is lenne. 





BELULROL 



^ Hiroldal - friss ^rak ezuttal angol fontban... K^pes jnfornn^ci6 
QL jelig^rel 

@ K4pteietts6g ex a gSpte/ens^g - ut^nan^ztunk, hogy mi a helyzet 
a hazai piacon, s szomoruan tapasztaltuk, hogy az uj vSmszab^lyok 
csokkentett^k a ki'n^latot 

Posta - egy ]6nevu senki level^re v^laszol valaki 1 

^ Vallatd-cska ~ eziittal csak egy ho2z^sz61Ss - a Spectrum v^delm^benf 

^ Mir megint CSM LOGO - in a2 fg^rt folytatds > 

^ Programaginfat - a zen^s ZX most m5r ei is tudja tenni zsenidlis 
szerzem^nyeinket! 

^ BesxiiidMrtya- uj rovatunkban a mikroelektronikai m^rgez^s tuneteiti5l 
mentes olvas<ikra is kiterjesztjuk a rag^lytl 

@ Sorvexetd - hogy .,mi van a g^pben", ez felizgatta olvas6ink ked^ly^tl 

^ ViiJaikoz6k fdruma - a szoftverlop^st a t6rv6ny bunteti! 

^ S g4p nyerff - hihetetlen lehetfis^g, minden eddigit felulmul6 nyeremeny, 
rejt6lyes felteteiekkel ! 

^ ?-ex mSr nem a BIT-LET, da az4rt irdemas eioivasnif 



J a iiisiEiiiiiiitAt HEiLEiLir III! ipnuis 





Mikrotaldfon- 
tandcsadd 



- Ori^si m6retekben szaporodik a sz^mftb- 
g^p'felhaszn^lbk sz^ma 6s ez komoly k6p- 
z^si probl6m^kat vet fel. Ezt a lehetCs^get 
tobb kisebb c6g felismerte 6s kulonbozfl Oj 
m6dszerekkel nyCijt szolg^ltat^sokat ezen a 
teruleten. Az Inter Sol nevu c6g p6lddul 
arra alakult, hogy telefonon adjon muszaki 
t^mogat^ist az Apple 6s IBM mikrotulajdo- 
nosoknak. A Braintree nevu c6g Massa- 
chusettsben pedig tobb mint harmincf61e fel- 
haszn6J(5i program vevOi sz6m^ira tarttelefon- 
ugyeletet {bele6rtve a Lotus 1-2-3, a 
dBase II, a Wordstar 6s a Multiplan program- 
csomagokat). 

A szolg6ltat6s ^ra egy 6vre 300 doll^ros 
dtat6ny vagy az els6 k6rd6sre 50 dollar, a 
tov^bbiakban 10 dollar k6rd6senk6nt (ez 
utdbbi eml6keztet a magyar nnag6n-gyer- 
mekorvosok 6rstruktur6j6ra). 
M6s vA!talatokn6I p6ld^ul a CDEX, ATI 6s 
a Comprehensive olyan programokat frnak, 
amelyek a g6pek 6s programok haszn^lat^t 
tanftj^k. A „polcr61-leveheta" oktat6 prog- 
ramok kore val6szinuleg kib6vul az alkal- 
maz^si oldal fel6. Ez a piac 1984 v6g6re 
250%-kal fog b6vulni, kb. 35 milli6 dollar 
forgalmi 6rt6kre. 




A mOit 6vben kezdte meg muk6d6s6t a i6- 
v^rosi P6terfy Sender utcai k6rh^z laborat6- 
riumSban egy sz6mft6g6pes rendszer, amely- 
lyel olcsdbb^, gyorsabb^ 6s biztons^go- 
sabb6 v^ltak a diagndzisok elk6szft6s6hez 
szuks6ges laboratdriumi vizsg6latok. A vizs- 
g^latok felgyorsul^sa kovetkezt6ben mintegy 
f6lsz6z k6rh6zi ^gy takarithatb meg. 




Minden eddigin61 fantasztikusabb elektro- 
nikai par^nyok l6trehozAsM jelenthetik az 
Egyesult Allamok Haditenger6szeti Kutat6 
Laboratdrium^ban folyb molekul6ris elekt- 
ronikai kfs6rletek. A k6miai uton l6trehozott 
molekul^k mint sz^mft6g6p mem6riaegys6- 
gek funkcionilhatnak. ha sikerul a fejleszt6s. 
S ekkor Iehet6v6 v6lna, hogy egy cseresznye- 
mag nagys6gu t6rfogatban tobb millicird 
inform6ci(5egys6g lenne t6rolhat6. 




• T6bbf6le szem6lvi sz6mft6g6p fejles2t6se 
folyik egyidejuleg a Szovjetunibban. A ku- 
I6nf6le tudomdnyos, gazdas^gi, oktat6si 6s 
S2em6lyes c6lokra alkalmazhatd mikrog6pek 
kozott tal6lhat6k az Agat. az ls2kra-226 6s 
az lszkra-250 tipusok. 

• Indiai sz^mft6g6pfeitesztak elk6szltett6k 
az efsb olyan sz6mft(5g6pet, melybe az ada- 
tokat hindu nyelven lehet bet6pl^lni. A delhi 
szakemberek 6vente tobb ezer iiyen g6p 
el(5^llft6s^t tervezik. 

• Oj terulete a sz6mit(5g6pek alkalmaz5s6nak 
a r6gebben k6szult fekete-feh6r filmek ki- 
S2[nez6se. A sz6mlt6g6p segfts6g6vel - igaz 
nem kis osszeg6rt - tobb nagy sikeru, r6gi 
j4t6kfilm kiszinez6s6t v6gezt6k mSr el. 

#A hazai sz6mit6g6pt^borokhoz hasonld, 
de eg6szen mds indittat^sii rendezv6nnyel 
hfvta fel mag^ra a figyelmet Nyugat-N6met- 
orsz^gban az Atari szem6lYisz6mft6g6p- 
gy^irtb c6g. Az amerikai Atari rekl6mc6lokb61 
hozott I6tre egyhetes komputert6bort tizen- 
6ve5 fiataloknak az NSZK-ban, 




Tipus 


Font 


Sinclair ZX 81 


40 


TRS-80 PC 4 


50 


Sharp PC 1251 


80 


Sinclair Spectrum 


99 


Commodore VIC 20 


100 


Atari 400 


149 


Tandy TRS 80 colour 


180 


Commodore 64 


229 


Atari 800 


300 


BBC Model B 


399 


Sinclair QL 


399 


Tandy TRS 80 Model 100 


499 


Apple II 


776 


Apple lie 


845 


Apple Lisa 


653 




Az amerikai Apple Sz6mit6g6pgy5rt6 c6g 
u\ elven fel6pulC, igen konnyen kezeltiet<5 
Lisa elneve26su g6pe forradalmi v5ltoz6st 
hozhat a szem6lyi sz6mft6g6pek elterjed6- 
s6ben 6s alkalmaz6s6ban. A c6g ezzel az 



Cijdons6g6val kfv6rita megiSrlzni el(5kelfi he- 
Iy6t a piacon. BAr az Apple jelentdSsen csok- 
kentette a kezdeti ^rat a piaci es6lyek m6gia 
vesz6lybe kerulhetnek. A Visi Corp. c6g 
nvilv4noss6gra hozta terv6t, hogy a LisShoz 
hasonl6 elvO rendszert fejleszt ki, m6gpedig 
olyat amely az IBM Personal Computer6he2 
lesz csatlakoztathat6. Ugyanakkor az Apple 
sem tiltakozik, hiszen. mint arr6l m^r hfrt 
adtunk, most jelent meg a Lisa egyszerubb, 
olcs6bb v6ltozata a Mackintosh. 




Az Egyesult Allamokban h6rom nagy nyil- 
v6nos inform^cibt szolgAltatb rendszer mG- 
kodik: 

• Dow Jones 1 1 0 000 el(5fizet6 

• Compu Serves 98 500 el(5fizet<5 

• The Source 50 000 el(5fizet6 
Szakemberek azt vdrj^k, hogy 1984 v6g6re 
az el6fizet6k sz^ima kozel megdupl6z(5dik. 

A telefonvonalakon konnyen megk6zelithet6 
efektronikus posta-, hfr-, j6t6k- 6s tSzsdei 
szolg6ftat6sok, els(5sorban uzleti elflfizet6ket 
vonzanak. Az on-line szolg5ltat6st termi- 
n6llal vagy mikr6sz^mit6g6ppel lehet ig6ny- 
bevenni. A szolgSltat6s terjed6se nemcsak a 
mikrog6pek sz6m6nak noveked6s6t(5l fugg, 
hanem a modemek piaccinak bfivu!6s6t(5l 

JS. 

A r62saszfnubb becs!6sek a kovetkezfi hArom 
6vre (a mikrok 6s modemek novekv5 el- 
ad^sAra alapozva) egymilli6ra teszik az e\6- 
fizetfik sz4m6t. 

A verseny 6lesedni fog. mert hSrom nagy 
v6llalat az IBM, a CBS (tv- 6s rAdi6t5rsas6g) 
6s a Sears Roebuck (az USA legnagv '"b 
nagykereskedelmi 6ruh^z I6nca) bejt 
tette, hogy Videotex n6ven orsz6gos adat- 
bank- 6s inform6ci6szalg6ltat6 rendszert 
hoz I6tre. 

A Videotex szolgSltat^sai: 

• hlrszolgSltatds 

• gazdas6gi adatok 

• oktat^si szolgdltat6s 

• uzenetkuld6s 

• olyan k6tir6nyii informAcidszolg^ltatSs, 
mint: v5s6rl^s, banki tranzakci6k, sz6m- 
I6z6s. 

A beielent6s 6rdekess6ge, hogy technikai 
r6szletet nem tartalmaz, a rendszer csak k6t 
6v miilva kezdi mukod6s6t. 
A megfigyel(5k szerint a korai beielent6s 
- a r6gt IBM-taktika szerint - csak azt az 
uzenetet akarja eljuttatni a felhaszndl6khoz, 
hogy ,.v6riatok egy kicslt a m6s rendszerek- 
hez val6 csatlakoz6ssaL jon az igazi pro- 
fesszion6lis megoId6s". 



• bit: egy kettes szAmrendszerbeli helyi^rtdk (0 vagy 1 ) 

• byt« (bdjt) 8 bitbfll 6116 memdria „egys6g" 

• intarface (interf6jsz): mAs g^pekhez vagy perif6n4khoz val6 kapcsol6d4si 
tehel6s6g 

• hardware (hdrdver): a g6p mdszaki-fizikai ..teste' 

• mem6ria: adatok is programok tdrol^s^ra szolg^lb egys^g 

• mikroproceMzor (CHIP): a mikrog^p ,Jelke", a gdp mOkod^s^t vez^rld 
integrdit dramkor 



• periKria: a gdphez csatlakoztathat6 megjelenftfl. tirold 6s adatbeviieli 
eszkozok 

» program: fel adatvfigrehaj tis4ra osszeSI If to ttutasftassorozat - 

• RAM (angol botQ&z6): a g6pet hasznil6 sz^m^ra leljasen hozzilferheto 
(fetul(rhat6 6s kiolvashatd) memdriaterulet ^ 

• ROM (angol betQszd): csak kiolvashaid membnaterulet, amely a gdp 
programozhatbsAgdt biztosftd „tuddsanyagol" tartalmazza 

• software (szoftvar): mindaz, ami a gdpbe ,,balelrhat6 





Az angol piacon megjefent a COMMODORE 
SX 64, ei<5dj6nek hordo2hat6, „f5n6kbknek 
vaI6" vAltozata - frja a Practical Computing. 
Az 61 efeg^ns megjelen^su Commodore ^ra 
600 angol font. A 64 Kbyte-os kozponti egy- 
s6ghez, vele ossze6pftett 5 inch-es szfnes 
k6perny(5, floppy Iemezegys6g tartozik. A kts- 
m6retQ szfnes k^pernyC felbont6k6pess6ge 
320x200 pont. A kompakt mikrog^p sulya 
10,5 kg. (Csak fdoszt^fyvezetdktdl felfef4 
hasznilhatd I) 



Egyre terjed a vil^gon az uvegsz^las k^be- 
lekkel megval6sitott f^nyt^vkozl^s. Tekin- 
tettel arra, hogy a szSmft6g6pes 6s termin^l- 
h5l6zatok terjed^se sok uj telefonossze- 
kottet^st ig^nyel az amugy is rendkivul el- 
maradott hazai telefonh6l6zattal, a magyar 
posta IS tervezi ilyen digitalis, korszeru uveg- 
sz^las kSbelek esetleges alkalmazds^t. 





A Sinclair c^g ijj term^ke a Sinclair QL AQL 
(Quartum Leap) jelent6se: min(5s6gi ugr^s, 
A mikroszSnnftbg^pek piacon m6r megszok- 
hattuk, hogv nincsen h6nap szenz6ci6san 
uj bejelent^s n^lkul, de a Sinclair „nagy 
ugr^sa" vaI6ban figyelmet ^rdemel. 
A g^p kozponti egys^ge egy 32 bites 
Motorrola 68008, 8 bites adatsfnnef, 1 
Mbyte cImezhetiS tartom^nnyaf. 
Operativ mem6ri^j^nak feloszt^sa: 

• 128 K RAM (ebb^l 32 K video RAM) 
kiterjeszthetS 640 K-ra 

• 32 K ROM 
kiterjesztinetC 64 K-ra 

Be^pitett h^tt6rt6r6ul 2 db 100 K-s Micro- 
drive floppy szolg^l. Ez kieg^szfthetfi to- 
v^bbi hat 1 00 K-s egvs6ggei. A megjelenft(5 
k6perny(5 lehet tv vagy monitor. mindkett6 
25 soros, a monitor maximum 85 osziopos, 
a tv maximum 60 osziopos. 
Grafikus felbont^si k^pess4ge n6gy szin 
eset^n 512x256 k^ppont, nyolc szin eset^n 
256 256 k^ppont. A sz^mit6g^p opercicids 
rendszere a QDOS (egy felhaszn^f^s, multi 
taszting rendszer) 6s nyelve a Super Basic, 
mindketti5 a 32 K-s ROM -ban tal^lhat6. 
A sz5mit6g6p ^r^ba n6gy alkalmazcisi prog- 
ram is beletartozik: 

• Quiel (sz6vegfeldolgoz6) 

• Abacus (spreadsheet program) 

• Archive (adatb^zis-kezel6) 

• Easel (iizleti grafikus program) 



Mindezek 399 angol font^rt megkaphatdk 
(nem sz^mltva a b6vft6seket). A QDOS 
rendszer UNIX-szerO 6s szolgSltatSsai a 
Super Basic-b(5l haszn6lhat6k, a Super 
Basic a Spectrum Basic tovSbbfejleszt6se. 
Bizonyos struktur^lt programoz^st szolg4l6 
szerkezeteken kivul Iehet(5s6g van „ablak" 
defini^l^sra 6s a k6perny6 oldalir^nyu moz- 
gatds^ra is. 

A szSmft6g6p a heiyi h^ldzatok I6teslt6s6hez 
csatiakoz6kkal rendelkezik. Egy maximum 
64 sinclairb6l AII6 h^fbzat fel6pfthet(5 
100 K baud-os adat^tviteti sebess6ggel. 



farr6g6pped6los 



D. M. Pfister egy meglep<5en k6zenfekv6 6t- 
letrfil fr a BYTE febru^ri sz^m^ban. Ismert, 
hogy a sz^mft(5g6pek klaviatur^j^nak keze]6" 
se kozben sokszor - k6nyelmetlen m6don - 
egyszerre k6t, sCt n6ha h^rom billentyut keli 
lenyomni. Ezzel nemcsak a megszokottg6pFr6 
k6ztart^st kell megv^ltoztatni, de a felhasz- 
neil6 szinte osszekeveri a bal kez6t a jobbal- 
A szerzO azt javasoija, hogy - mivel <5 maga 
m^r haszn^lt varr(3g6pet - a tobbszoros leut6- 
sekben haszn^It biilentyuket- ESC. CTRL, 
SHIFT - kossuk l^bped^ihoz. (A sz^mftdg^- 
pet pedig Slllisuk zongorafibakra!) 




A Los Angeles-i olimpiai jM6kok egyes ren- 
dezv6nyei ir^nti briSsi 6rdeki(5d6s neh6z 
helyzetbe hozta a jegyek ^rusft^s^t v6gzi5k 
irdnyit6iL Az ig6nyekn6l jbval alacsonyabb 
sz^mu bef6p{5iegyek sz6taszt^sShoz szcimltd- 
g6pet is kell alkalmazniuk. 




Vend6gl^t6tpari szem^lyi sz5mit6g6pes rend- 
szert hoztak I6tre 6s alkalmaznak a miskoici 
Tokaj vend6gl^t6h^zban. A rendszer az ^rufor- 
gafom teljes feldolgozcis^t elv6gzi, Recep- 
teket t^rol, 6tlapot szerkeszt. 6rat kalkui^f, 
ellen<5rzi a napi forgalmat, konyvel stb. 




4» 



r H V I riSTECHHI Kll WELLEIIET 111* iPt 



gaptalsnssg! 



Ak^rmilyen Mptelens^g: a G^ptelens^g cimfl cikkunkben 
lefesi^tt tavafy okt6beri s^omofij mrkrog^phelyzet - rom- 
lott. Akik arra gondoltak. hogy enn^l rosszabb m^r nem 
lehet. s bf2tak abban. hogy a v^mietefek m^fs^kf6s4vel 
csokkennek az Arak, teh^l nfl a forgalom - sij^yasan t§ved- 
tek. A vSmt^teteket m^rs^kett^k, s m6\ az amOgy is szeg^- 
nyes (mag^n) importforr^sok v^gk^pp bedugultak ... 
Az OTLET 10.. m^ircius 8-i sz^m^ban kozoltuk azt a v^m- 
nyilatkozatot amelybfil a szem^lyi sz^mft6g6pek 6s tarto- 
z6kaik belfoldi vamert^keinek cs6kkent6s6r6[ ^rtesulhet- 
tunk. Ennek nyom^n azt tudakoltuk a kulfoldi g6pek f6bb 
forgalmaz6in^L vajon mikent alakultak az elad^si 5rak, ii- 
letve valtozott-e a forgatom? 

Mint tablazatunkb6l Idthat6, az etaddsi drak elha- 
nyagolhat6 m^rt^kben vdltoztak. Feltehetoen nem 
az6rt mert a kereslet csokkent volna, hanem csup^n a sza- 
b^lyz6k adta kotelezette^gek miatt. A haszonkulcs hivatalos 
hasznalata korul heves vita folyik, a forgaimazbk nagy bosz- 
szus^g^ra ugyanis a 12 sz^zal^kot egy belkereskedelmi mi- 
niszt^riumi rendelet ^rtelmeben nem a sajat kofts^geikre 
tehetik r^, hanem a belfoldi vam^rt^kre. Egy VC 64, p^ld^ul 
nekik kb. 55 ezer forintba keruL a v^m6rt6k pedig ugye 
27 ezer. Ez a 12% teh^t nem az a 12%. „Kit §rdekel az 6 
hasznuk, ha nekem m^g mindig elerhetetlen egy mikro- 
gep" - mondhatja az egyszeru vev6, s igaza van. A fenti 
sorok csak arr6l sz6lnak, hogy most m^r a forgaimaz6k 6r- 
dekelts6ge is k^ts^ges. 

Ez sem volna baj, ha a honi szem^lyi sz^mit6g6p-kereskede- 

lem nem kiz^rdlag a mag^nimport6rok k6ny^t6l-kedv§t6l 

fuggne. De, mert igy van. 6rdemes sz6tni az 6 jelenlegi 

rosszkedvukrol. HERMANN J6ZSEF a Fotoelektronik 

6s Novotrade kozos szerviz^nek vezetdje: 

~ Az uj vdmszabdiyok utan alaposan csokkent 

a forgalmunk. Ha szdmolunk, megtudjuk mi6rt. Egy 

VC 64-en az import6rnek mindossze 10 ezer forint 

haszna van... 

- De h^t ennyi p^nz ... 

~ Vdrjon csak I 0 valahogyan megszerzi (megkapja, 
megdolgozza stb.) ezt a 740 mdrkdt, amit kint sz6- 
mit^g^pre kolthetne. Csakhogy koltheti j6val na- 
gyobb haszonnal kecsegtetS kozmetikai cikkre is 
vagy akdr sajdt cdlra. Ha neki a szdnift6g6phez min- 
denf^le enged^ly ut^n kell rohangdinia, kifizetni- 
befizetnir dtmenni a v^im-hercehurc^n - hdt letesz 




r6la. J6 volna eldonteni, mi a tisztess^gtelen haszon I 
Ma egy mikrogdp 1 0 ezer f orintja az. de a v^imhivatal 
ugyanilyen osszege - nem az. Tdrolj^k el a vdmot, 
s akkor lesz haszna az importdrnek, nekem, mint ^- 
ad6nak, az dllamnak a forgalombol, s a vevdknek^>^ 
alacsony ^r 6s a sz^les kfnSlat kovetkezt^ben. 7* 
LUCZAKN£ nagy KATALIN (RamovilL Sorhdz iH- 
cai Vi-Com szakuzlet) a forjpatomr6l panaszkodik: 

- Tel jes a pangds. A vdmcsokkends dta osszasen k6t 
VC 64 jott be, az is vdmmentesen. Naponta ot alap- 
g^pettudnSnk aladni^penfdridkkal agyutt pedig leg- 
aldbb napi k^t garniturdt. J6va1 drdgdbban is vinndk, 
csak volna. Legjobban a f loppyt keresik, de azt v6g- 
k6pp hiaba (a vdm^rt^ke irredlisan magas - a szerz5 
megjegyzdse). Spectrum csak az6rt van, mert ha mdr 
behoztdk, Mt itthagytdk. VC-20 nines. ZX 81 nines. 
Ti 99/4A nincsr dsez nem is kellene, mert leSldozott a 
napja. 

LUKACSI LASZLO, Bizomdnyi Aruhdz, TanScs kor- 
ut: 

- Azel5tt napi 6t darab VC 64-et vettunk, most jd, ha 
hetente jon egy. Floppy egySltal^n nem 6rkazik, pe- 
dig 6ridsi a kereslet. Jelent6sen csokkent a kfncilat 
minden tfpusndl... 

Az a hir j^rja, hogy a Sk^la ism6t behoz ezer darab teljes 
Commodore garnitiirdt s v^rhat6an a tavaiyi ^ron adja. 
Az persze tov^bbi k^rd^s, ebb6l mennyit „csfp" le a mult- 
kori behozatalhoz hasonl6an a NOVOTRADE 6s adja dri- 
g^bban, lizingbe. K6rd6s az is. hogyan importdlhata Sk 
illetve mi^rt nem teszi folyamatosan (olcs6bban)? £s 
nagykeresked6k? 
Az ork^nkabdt, a nylonharisnya, a farmer, a sztered 
szines t6v6 6s sok mds valamikor „csemp6sz§ru"- 
nak tituldit i^jdonsdg p^lddja bizonyftja: ily m6don 
nem torhetd le a „tisztess6gtelen haszon", s nem 
lehet eleget tenni az egyre novekvO keresletnek. 

K. T. 




OSSZEHASONLrrO TABLAZAT EGYES SZAiWrTOGePEK ARAIROL 



ffpus 




VC 20 


VC64 


ZX 81 


Spectrum 
16K 


Spectrum 


VAm 61tal meghatArozott 
belfdidi 6rtdk 




27 000 


7 000 


20 000 


25 000 


8AV eladAsi dr 


r^gt 


66 000 
36 000 


100 000 
60 000 


16 000 
16 000 


SO 000 
35 000 


70 000 
60 000 


Ofotdrt eladdsi dr 


T6gi 
Oj 


33 300 
23 600 


66 600 
60 000 


13 300 
11 200 


33 300 
28 000 


49 950 
39 200 


RamovitI eladdsl 6r 


r6g\ 
Oj 


45 0Q0 
28 000 


88 000 
70 000 


9 000 


37 000 
27 000 


36 000 


Fotoelektronik 


r^gi 
6i 


46 000 


91 000 
80^0 000 


16 600 
10-12000 


42 000 
26-28000 


52 000 
36 000 



fiitttTi^rumiitii MHifiiEi lii* Minis 



e 



Egy vjcf^ki gimnaiium mdsodikos tanuMja vagyok, Az 
koldnkban isokakat megfertdzott a sz&mit6g6p, Kb. hu- 
sion fogJalkqzunk pfogramo^a^tal. K6t szakkar is mflkodik 
(masadlko^oknak 6s h^rmadikosokn&k). Szeretunk jatik- 
proflramokBt k^^ziteni. Ehhez siinte n^lkiilozhetetlen a 
grafjkus kimenet hosinilata. Mi a SET, RESET utasitflso- 
kat ha^rtfiljuk. -de ugv hailoTtuk, vannak m^s ilyen c^iu 
utaslt^sok isi. A POKE utasitasra mar taliltunk pfogfamot, 
d« nem tudtuk megfajtani. hogy tiofitja fet b k^p^rnyot. 
Ebben 5s;eretnek seglts^get kernt. Ha lehets^ges. k^rem, 
ffjak la a POKE utasitas hogyan mDkodik. ha wan m^5 
ily^n c^liJ utasttas. Sitrol is n^hany sz6t. 

CsflA /mi^e Puspciklad&ny. Siab6 P^l u. 9. 41 &0 
A POKE utasHis /^l^ni4se nagyoo egysrerO. Ahogy a Ad/- 
katMorokor^ 17 ST O 5 hatSsirB 17 keriif 5 fe^O memorm- 
rek&szbs, itgy^ntigy ^ POKE 15440. 67 h&i&s^r^ $7 kerui 
a fS44Q cimre. Hogy &z mire J6 ? Ha af^d kis4rfstre nem 
d&riilt ki, a k&pernyo totf^se utan k&ri/^tfsnuf megt'sfn^tei- 
ve bfzonyara fettanik. H& most POKE tS44Q, t37 kovet- 
keitk, m^ris egy grafikus feist iawnk s k^psrny^n. Fut- 
t&^stfk NT 7080 Z g^pen : 

mo CIS 

"^20 FOR OTO 255 
30 PRiNT Q. i 
40 POKE 15365, i 

SO FOR J = ITO 120:NEXTJ; REM fossit6 aikfus 
GONEXTi 

bemtiW/a a k^pernya-k6dok Jaf&fit&S^t iAfhatJi/k. ht^gy 
^ k^pefemekntsk ..h^Iyi^ft^ke'^ van: 





2 1 


4 




76 


32 



pi- 



k6<f/a 123+2*4-^9^32 = 174 



Ha a POKE ut4nf sz^mot, a ctmet f5360-t6i J$S33-i'g 
yaitoztat/uk, a k^psrnyd kufdnbHiS he/yeire kofdhet/uk ^ 
/slet. Erre is^ mtrfatufik egy p4fd9t: Kiftktjtik a t^f/es k4p- 
erfj yd- j^fk&szis te t : 
JOCLS 

20 FOR i= OT0 3f 
30 FOR J ^ 0TO7 

40 POKE JS36&+2 < /+ 128^ J, 32^J+i 
50 NEXT J 
1^0 NEXT t 
0 GOTO 70 

igyetfuk meg, bogy Sy$TEM/122iB nSfku/ is mogjei&n- 
nek ^ krsbetQk. 
A POKE utasitSs megengedi, bogy az efsdpersm^t^re 0 
64 tr 1024-t kuzoiti tefsz&f^gss szAtn t&gyet^- tf&ne csod^(- 
koziunk, ha kisMetez^s kozben eiromtik a prografuunk 
¥»gy e^etlag ..tifszalt" mtftden, m&gjetenik a „READY ?" 
k^rdSs mint b^kapcsof^sekor 

A bemutatott mbcfsier fehetSv^ teszi a SET J RESET b&lymt- 
tesltssHr de ^zokn^f iassOhb 6s kenyefmesebb. Gep/ kod- 
ban is cssk & setess^g noy&ks^tik, a j&lk4s^iot vi/f^^af/ai? 
marad. 



A BIT-LET 3. -ban megjeleni hang&zar programmal kap- 
csolatban van egy ,,btletes k^rd^sem", MegJahetrte-eolda- 
ni ail. hogy egy lejStszott dallamot a g^p a mem6ti^faba 
irjon, ^3 azt akar a a^alagon is rdgzkani leliessen kesobbi 
vis^zajatse^s celjabdi. A lajatszasnal esatleg a szu^etak^t, 
dtamakat is lahg^sien bairrti. 

Megol^hat^-e vajon? Vegiif e^y mdsik ,.kdll6i'^ MrdAs'. 
Hogyan lehet sz^tszedni a g^pet, mert n^kam m6q nenn 
$iker(jlt! Festogetni itam mertem. m^rpedig a k^t rdgzito- 
csavar altavolitasa utan sam jott szet a dol^oz. Amannyl- 
ben mddjuk van r^, isagitaanak agy algyotdrt ZX ai rajpn- 
gdn. VSgner Gyula 

LeveSe els6 r4sz^re a konkret programvataszt nahany oh 
daUat odSbb talal/a. Ami a gep szSfst&d^s^t iU&ti, $6. hagy 
nam fasztig^tta tovSbb f Vegya /fl a gumt/abdAkat - # n&gy 
kozui 3 at at t t^iai m4g agy-agy rogittd csavarr* 
Sirtos benne bogy st6t akar/a szadn/?l 



Tisztett Szerkes2t6s6g 1 

Az OTiet idei, 5. sz^m^ban a Commodore 64 szem^lyi sz5- 
mit6gep szerkesztfis^gi teszteles^nek drt^kel^se kozben 
olyan megjegyz^seket tettek a Spectrum gepekre vonat- 
ko26an, amelyek - ha bizonyos e[lentmond^sokt6l el is 
tekintunk - nem fogadhat6k el megalapozottnak. Bizo- 
nyara a megfontolt 6rtekeleseken tul sokakat ^rzelmi ko- 
t6desek is motiv^lnak, I'gy konnyu lehet heves vit^kat 
kiprovok^lni a kuionboz6 geptipusok hivei kozott. Nem 
c^lunk erre alkalmat adni, hanem neh^ny olyan pontra 
mutatni, amelynek ismereteben m6g tarthatatlanabb a 
Spectrum ilyen nagyvonalu leir^sa az egyszeru j^t^kokon 
tulmutat6 alkalmaz^sok terulet^rfil. 

Az egyik ilyen pont az, hogy a szem§lyi sz^mit6g^p kate- 
g6ri^ban a szem^lyi haszn^iathoz kapcsol6d6 kovetelm^- 
nyeket kikezdi az a val6sagos mikrog^phiciny, amefy 
annyira jellemz6, s6t nyomaszt6. A v^llalat, a hivatal ert- 
het6en moh6 - minel tobb kapacitas, minel tobb floppy, 
min^l robusztusabb g^p kell neki. Eszre sem veszik es m^r 
semmi perszonalis sines abban a kem^ny szolg^latba fo- 
gott ,,konfigur^ct6"-ban. Nos, l^tni kelL hogy jogosak a 
kozuleti igenyek is, de jogos az is, hogy mln^l sz6lesebb 
ertelmisegi vagy eppenseggel vezetoi r^teg hasznaija 
szemelyesen a szemeiyi g^pet, ak^r a saj^tjcit akcir a szol- 
g^latit. Ilyen haszncilatra, flgyelembe v^ve a realitasokat 
(arakat beszerzesi lehetosegeket stb.) ma a Spectrum 
az egyik legjobb szemeiyi sz^mit6gep- A m^sik dolog 
amire felhivnank a figyelmet, hogy - vtszonyitasok nelkul, 
a gep sajatos lehetosegeit vizsg^lva - a Spectrum gepek 
rendkivul igenyes m6dszerek alkalmaz^s^t teszik lehetove. 
amire peld^k lehetnek a Kereskedelmi Szervezesi Intezet- 
n6l kidolgozott kozgazdascigi rendszerek is. Ezek m^r 
most, jelenlegi formajukban is sikerrel alkalmazhat6k nem- 
csak keserves manucilis sz^mit^sok gepesit^s^re. de a val- 
lalati kozgazdas^gi elemz(5-tervez6 munka min6s^gi javj- 
t^s^ra. Ezennel pedig meggy6z6desunk szerint m6g t^- 
volr6l sem meritettuk ki a Spectrum lehetosegeit. 

Dr, Szimeonov T6dor 4s dr. B6dls BSIa 




HOZZASZOLAS 



A Spectrum g6p valdban egy kitund kis gSp. amir ad 
abszurdum munkaeszkozk^nt is fehet a hazai gyakorlaiban 
dikalmazni. A programok ^$ adatok t^rolSsa azonban m^r 
hazai viszonylatban is elv^rhatdan lemezen tort^nik. Ezt 
az tudja igazan, aki rendszeresen ,,nagyobb" mikrog^pes 
rendszereket fejleszt vagy ilyenekkel dolgozik, A magneto - 
fan elvileg persze adattdrolisra is alkalmas. Tudunk rdla, 
hogy kifejiesztettek felhaszn^ldi rendszert csak magneto- 
fonnai rendelkezo egyebk6nt ugyes ABC 80-on. A fel- 
dolgoz^s, archiv^lis azonban a k^szltdk rosszabb Slmai- 
ban ma is elojon. 

Teh^t osszefoglalva: a SPECTRUM (48 K-s) g^p egyen- 
rangu lehetne a C 64-ei ha m^gneslemez kdthetd lenne 
a SPECTRUM-hoz. /[/live/ ez egye/ore varat magara, a 
SPECTRU/yf-ot szerintUnk o/yan fe/adatokra /ehet a 
,,profi" e/etben haszna/ni, ahoi kQlsd adatt^ro/asi igeny nem 
)4p fe// A /VI/CRODR/VE nevu egyseg e/vi/eg fe/o/dja a 
fenti prob/6mM. Ezt azonban mi is csak mutatdba /^ttuk. 
a benne /evo m^gnessza/ag megb/zhatds^gard/. strapa- 
birds^giro/ azonban semmi megb/zhato h/riink nines. 

B 



IIUfrJIETFCItlllUAl MEUEttl! 11P« IPlll>^ 




£ljen a spirfil, avagy v6ltoz6kat a CSM-Logo-ba! 



Aki vette a fSrads^got, 6s bepotyogte Spectrumj^ba a BIT- LET feb- 
ru^ri sz^mAban kozolt CSM-Logo programot maga is meggyfiz<5dhe- 
tett a Logo nyeiv n6h5ny elfinydrfii - de arr6l is, hogy b^rmilyen h6t- 
m^rfotdes is volt februdri listfink. bOven van m^g tokdietesfteni val6 
rajta. 

Elflszof is hangosan efndzS&T k^runk a hsUba b^ic^yazott PROG AM - 
HiBA£8Tf (Gondolk<idt5 okflS6lnk biionySra maguk is ^azfeveitfik, 
hogy az bBb. sorb an a NEKT A elfin a REM foss; tr^fa vagy t^vi&d^s. 
esfltteg hanyaflsAg .,. Ut^bbirbl voti Aki nem tette volna 
meg. gyofsan igazftsa ki a sort NEXT A-ra 6s ezittsl a CSM-Logo 
azonnaE kigydgyul abbiSI a beteg^Sgi^bfiL hogy csak az els^ eJjir^st 
hajlandd eJfogadnk a tdbhirfil azt hazydja. hogy Mneni ismen". 

Bocsinatk6r6sunket persze rosszmdju kolt^g^ink dicsekv^snek is 6rez- 
hetik; ilyen hosszu programban eddig csak egy hibdt leltunk ... 

A 28-29. sorok adj^k 5zt 3 v^d^lmet bogy 3 teknfic men j en neki 
a kepemyO hat^fMak. ORRNE uzemrnddban ez a v^dtflem kifogi^ta- 
fanul mukodik. azunbiin ha laknfisijnk krdugja az ORRSt. n^tia az orra 
mdg rgy is kil^g a k6pb6l a Logo ,Jnteger out of range" felkJ^iUssal 
kiniiiJik. Megc? I Ozh^tiij It ezt a keilemetlens^gBt. ha a 28. sorb an a 
252-1 250-re. a 29-ben a l72-t 170-re csokkentjuk: a 3-bs firi^kek^t 
pedig mindk^t sorban 5-re noveljuk. 

Sajnos. konnyfllmfl^n sdtuk az EUArASOKAT deklafAlS utfl^uasrate 
(az angol Log6barr TO) magyaruJ a LEG YEN nevet. A most a v^i- 
toz6khoz bevezetend6 MAKE utasEii&nek ug yams nines jobb magyar 
megfetdfije. mint a LEGYti= (P].: a MAKE :OLDAL 30 ulasft^^ az 
angol Log6ban leJenti. hogy OLDAL vAltoz6 kapjon 30-as 
fift&kfii. Magyarul ezt szinte rtem is la hat misra fqfdiianj, mnl hogy 
LEGYEN OLDAL 30.) Ez^rt k^nyt^J^nek vagyunk az erji^rSsok dekta- 
ricidj^l EUARAS-ffl (roviden EU) mfidositani. Pf. a LE NEGYZET 
5or ezentCil ELJ NEGYZET ies^. Majd jfilezziik a szuks^ges vHtoz^so- 
kat n^hSny programsorban. A tov^bhiakban dflszor n^h^ny apnjbb 
tok^JeiesEi^st kozfunJc, majd megtanftiuk a CSM-Lqq6i ^ VALTOZOK 
haszn^latSra. 

16 K-s SPECTRUM tulajdonosok vigydzat! A vSltozdk bevezetdse 
16 K-s g^pben csak Ogy lehets^ges, ha minden REM-et kiirtanak, 6s 
E$ (10.29)-re, valamint V(20)-ra Irjfik ^t a k^t legnagyobb tombvAl- 
tozdt. 

VEGEtlen parancsok 

A CSM-Logo els6 (kiskorii) has2n5l6i joggal s6relmezt6k, hogy midrt 
kell kozvetlen uzemm6dban. amikor nem eljSrdst frunk, minden alka- 
lommal befrni a VEGE sz6t Igazuk van; valdban folosleges, ezt elv6- 
gezheti helyettunk a g6p is. Szebb programk^pet kapunk. ha egyes 
sorokat beljebb kezdunk. Ennek Iehet6sdg6t is megteremtjuk. Sof- 
emei6st is csin^ihatunk, ha csak megnyomjuk az ENTER gombot. 
V6gul a 1133, sor arra vigydz, hogy frjuk tele a k6pernydt: a 20. 
sor utdn Ojra kezdi fentr^l. 

A m^dosft^aok tehAt az aUbbiak: 

1 1 10 IF BS - " " THEN LET SORSZ = SORSZ+1 : GO TO 1 1 00 
1130 LET TAB = 0 

1 133 IF SORSZ 20 THEN LET SORSZ = 0 
1138 IF 8$ (TO 3) „ELJ" AND BS (TO 2) „VE"TH£N 
LET TAB = TAB+2 

1140 PRINT AT SORSZ. TAB; BS : LET SORSZ = SORSZ+1 

1141 IF B$(1) = " "THEN LET B$ - BS (2 TO) : GOTO 1141 

1142 LET A$ = A$+B$ 

1144 IF AS (TO 3) „ELJ" THEN LET AS = AS+.,VEGE" 
GO SUB PARANCS : LET AS = ' " : GO TO 1100 



sumiisif^nNiHAr «nLii;LET nn aphi 



1. U9TA 



D F$(A) : NEXT A 

A" . " JOBBRA" , "BALRA" , "ISM" , "ISMVEG^ 7 
„ + ^ M_ii ^ M + .i ^ ■•/"^"ORR" , "ORRNE"."PK!ij« 



9040 DIM F$C30,7): REM FENNTARTOTT SZAVAK 
9050 FOR A=l TO 30: READ F$(A) : NEXT A 
9060 DATA "ELORE" , "HATRA" 

" ,"VEGE" ."LEGYEN" ,"IRD" , "t , - , . / » - - - . 

AM" , "CIMEK" , "TINTA" , "PAPIR" , "KERET" , "KOZEP" . "SOS" . "TOLL" . "TO 
LLNE" , "SZIVACS" , "FELEJT" , "" , "" , "" 
9065 RESTORE 

2. us™ 

REM VEGREHAJTO 

GO SUB PARVALT: LET T L=P(l): GO SUB 10: GO SUB 20: 
GO SUB 45: RETURN : REM ELORE 

GO SUB PARVALT: LET TL=-P(l): GO SUB 10: GO SUB 20: 
GO SUB 45: R ETURN : REM HATRA 

GO SUB PARVALT: GO SUB 10: LET DG=DG-P(1): GO SUB 45: 
RETURN : HEM JOBBRA 

GO SUB PARVALT: GO SUB 10: L ET DG=^DG+PCl) : GO SUB 45: 
RETURN : REM BALRA 

GO SUB PARVALT: LET RSP=RSP+1: LET R(RSP)=I+1: LET 
WCRSP)=P(l)-l: RETURN : REM ISMETLES 

IF W(RSP) 0 THEN LET I=RCRSP) : LET VCVM)-I: LET W{R SP) 
-WCRSP)-l; RETURN : REM ISMVEGE 
LET RSP=RSP-1: RETURN : REM ISMETLES BEFEJE2VE 
LET V$="VEGE": LET V(VM)=0: LET VM=VM- 1: RETURN : 
REM VEGE 

GO SUB 2200: RETURN : REM LEGYEN (ERTEKADAS) 
GO SUB PARVALT: PRINT P{1): RETURN : REM IRD 
LET PAR=2: GO SUB 330: LET P( 1) -P ( 1) +P ( 2 ) : LET P(2)-0 
: LET PAR=l: GO SUB 2230: RETURN : REM ^- 
LET PAR-2: GO SUB 330: LET PCl)=P{ 1)-P(2): LET P(2)-0 
:LET PAR=1: GO SUB 2230: RETURN : REM - 
LET PAR=2: GO SUB 330: LET P{ 1 ) =P C 1 ) *P( 2) : LET P{2)-0 
: LET PAR=1 : GO SUB 2230: RETURN : REM * 
LET PAR=2: GO SUB 330: LET Ptl )=P(1)/P(2): LET 
P(2)=0 : LET PAH=1: GO SUB 2230: RETURN : REM / 
LET 0RR=1: GO SUB 45: RETURN : REM OHRAT KIDUGJA 
GO SUB 10: LET ORR=0: RETURN : REM ORRAT BEHUZ2A 
GO SUB 2000: RETURN : REM PROGRAM 
GO SUB 2100: RETURN : REM CIMEK CELJARASOKE) 
GO SUB PARVALT: INK P(l): GO SUB 45: RETURN : REM TINTA 
GO SUB PARVALT: PAPER P(l): CLS : GO SUB 45: RETURN 
. R£]th| PAPXR 

GO SUB PARVALT: BORDER P(l): RETURN : REM KERET 
GO SUB 9510: RETURN : REM KOZEP 
CLS : FOR A=l TO 30: PRINT F$(A) : NEXT 
" TOVABB FLASH l;"*": PAUSE 0: CLS 

. [f]E]|y| SOS 

LET PP=1: RETURN : REM TOLL 
LET PP=0: RETURN : REM TOLLNE 
CLS ; GO SUB 45: RETURN : REM SZIVACS 
GO SUB 9000: RETURN : REM FELEJT 



700 
701 

702 

703 

704 

705 

706 

707 
708 

709 
710 
711 

712 

713 

714 

715 
716 
717 
718 
719 
720 

721 
722 
723 



^2) 



A: PRINT 

: GO SUB 45: RETURN ^ 



724 
725 
726 
727 

3. USTA 



300 REM VALTOZOK ES PARAMETEREK 
310 DIM P(6): REM PARAHETEREKNEK UHESEN 
320 LET PAR=1: REM HANYADIK PAR.KOVETKEZIK 
330 IF LEN P$ I+l THEN RETURN 

340 IF ( P$(I+1) AND P$(l+l) "/") THEN GO TO 344: 

REM VALTOZO VAGY SZAM 

342 IF PAR 1 THEN LET PAR=PAR-1: RETURN : REM NINCS PAR, 

343 RETURN 

350 GO SUB VALTOZO: IF P$(I+1)=":" THEN GO TO 350: REM 800 
360 IF PAR 3 THEN RETURN : REM TOBB PAR. MAR NEM LEHET 
370 REM SZAM KERESO 
374 LET C$="" 

376 IF LEN P$ =1 THEN RETURN ^* „*/t 

380 IF CP$(I+ 1) ":" AND P$Cl+l) "/") THEN LET C$=C$+P$(I+1) 
LET I-:I + 1: GO TO 380: REM SZAM (PARAMETER) 

385 IF C$ "" THEN LET P(PAR)=VAL C$ : LET V(VH)»i; + 2: LET 
1=1+1: LET PAR=PAR+1; REM PARAMETER ERTEKE 
390 GO TO 330 



4. USTA 



800 REM VALTOZOK KEZELESE 

610 IF P$(I+1) ":" THEN RETURN 

612 LET VKEZD=I +2: LET 1=1+2 

814 IF P$(I) " " THEN LET 1*1+1: GO TO 814 

816 LET B$=P$(VKEZD TO I-l) 

820 LET B$=B$+" ": LET B$=B$( TO 7) 

825 LET V(VM)=I+1: REM A VEREHMUTATOT IS AT KELL TENNI A 
VALTOZO MOGE! 

826 IF PAR 3 THEN RETURN : REM TOBB VALTOZO MAR NEM LEHET 
830 FOR B=l TO ELJSZAMA 

640 FOR C =1 TO VAL E$(B,8) 

841 LET VNCIM=C*7+2 

842 IF B$=E$(B,VNCIM TO VNCIM+6) THEN LET P( PAR) ( B , C+1 ) : 
LET PAR=PAR+1: GO TO 880: REM MEGVAN, KERESI A KOV. 
VALTOZOT 

650 NEXT C 
660 NEXT B 
890 RETURN 

1750 IF A$(A+1) THEN LET £LJSZAHA=ELJSZAHA+1 : RETURN 

1760 LET VKEZD=A+1 

1762 LET VSZAMA=VAL E$ ( ELJSZAMA , e') 

1764 LET VNCIM-9 

1770 FOR A=VKEZD TO LEN A$ 

1760 IF A$(A)=":" THEN GO SUB 1800: GO SUB 1900: REM VALTOZO 
T TALALT 
1785 NEXT A 

1790 LET ELJSZAMA=ELJSZAJyiA+l; RETURN 
1800 REM HA VALTOZOT TALALT: 
1810 LET VKEZD-A+1 

1820 FOR B=VKEZD TO LEN AS-1 : IF A$(B)=" " THEN RETURN : HEM 
,,/^EGTALALTA A NEV VEGET 
^^^0 NEXT B 
W40 RETURN 

1900 REM ELHELYEZI A MEGLELT VNEVET 

1910 LET VVEGE=B-1: LET BS-A$(VKEZD TO VVEGE): LET B$-B$+" 

" : LET B$=B$( TO 7 ) 
1920 IF VNCIM+6 29 THEN RETURN : REM TELE AZ E$ 
1930 LET E$ ( ELJSZAMA, VNCIM TO VNCIM+6)=B$: LET V5Z AM A=VSZAMA 
+1 :LET E$ (ELJSZAMA, 8 )=STR$ (VSZAMA) : LET VNCIM=VNCIM+7 I LET 

A£VVEGE 
19^0 RETURN 

6. USTA 

2200 REM EKTEKADAS ( LEGYEN=MAKE ) 
2205 LET I=Ifl: LET VKE2D=I+1 

2210 IF P$(I) " " THEN LET 1=1+1: GO TO ^210: REM MEGKERESI 
A PAR. ELEJET 

2215 LET VVEGE=I-1 : LET D£=P$(VKEZD TO VVEGE): LET D$=D$+" 

" : LET D$=DS( TO 7) 
2220 CO SUB PARVALT: REM PARAMETERT KERES 
2230 FOR B=l TO ELJSZAMA 
2235 FOR C=l TO VAL E$(B,6) 
2240 LET VNClM=C*7+2 

2250 IF D$=E$(B, VNCIM TO VNCIM+6) THEN LET E ( B , C+1 ) =P { PAR ) : 

RETURN 

2 2 60 NEXT C 

2270 NEXT B 

2280 PRINT AT 2l,0;D$;" VALTOZO NINCS DEKL.!" 
2290 RETURN 



M|p-|lakft^sunk ut^n a Logo azonnal v^grehajt minden egyes utasft^st 
Wrelyet nem eliSz meg az ELJ sz6, azaz amely nem ELJArAS r6sze. 
Ebben a PARANGS uzemm6dban azonban vigydznunk kell az ISM6t- 
l^sre: ilyenkor a teljes ism^tl^st (teh^t ISM ..-tdl ISMVEGE-ig) egyet- 
len hosszu Logo sorba kell frnunk, pi.: 

ISM 4 ELORE 30 JOBBRA 90 ISMVEGE - 6s csak itt nyomjuk meg 
az ENTER gombot. 

Oj utasftdsok 

A CSM-Logo Oj vSltozat^ban 30 utasftclsnak van hely, azaz 30 fenn- 
tartott sz6nak (1. lista). A 9060. sorban a szavak sorrendj^t is ^talakf- 
tottuk. A gyakrabban haszn^lt utasftisok kerultek el6bbre. 

Az uj utasftdsok a kdvetkez5k : 

LEG YEN - a viltQz6k 6rt6kad(5ja. LEGYEN : OLDAL 30 
IRD - kifrja a vSltozd 6rt6k6t. iRD : OLDAL (kifrja : 30) 
+ .-,/ - muveleti jelek, ELORE : OLDAL + 5 (elOtte-ut^na sz6koz 
k6telez6) 

PROGRAM - .kifrja a Logo programot (PS). 
CIMEK- kilrja az eij^risok cfmeit neveit, v6ltoz6it 
TINTA - a teknCc vonal^nak szine. TINTA 1 (k6k vonal) 
PAPIR-a h^tt^r szlne 
KERET - a keret szfne 

SOS - segits6g oldal. Felsoroija az utasrtdsokat. 
A 700-n^( kezd6d<5 vEGREHAJTO blokkban (2. lista) azonban mds 
vdltoz^s is van. Minden ofyan muveletn^t, ahot valamilyen parameter 
is van. beiktattunk egy GO SUB PARVALT-ot. A PARAm^ter^VALTo- 
z6 blokk is Cij: 300'n6l kezdfidik - (3. lista). Itt keressuk meg az utasf- 
t^sokat esetleg kdvet(5 vdltoz6k vagy param6terek 6rt6k6t. Ki kell 
toroini viszont a r6gi programbbl az fgy folosiegess^ vSIt 510, 520, 
526- 530 6s 540 sorokat, 

O 



Ha a PARVALT blokk viltoz6t talSI, tovSbbftja a feladatot a 800-nAi 
kezd(5d(5 VALTOZOK blokknak (4. lista). A param^terek ^s a v^ltozdk 
6rt6keit pedig a P(3) tombv^ltozdban t^roljuk, amelyet deklar^lnunk 
is illik. 

9120 DIM P(3) 
9310 LET LET VALTOZO = 80 
9320 LET PARVALT = 300 
9330 LET PROGRAM = 2000 
9340 LET CIMEK = 2100 

9350 LET ERTEKADAS = 2200 - ezek pedig bfokkcfmek. 
Az ERTEKADAS blokkok az 5. listen oIvashat6k. 

Oj lehetSsdgek I 

Mi ujat tud ezek ut^n a CSM-Logo? frjuk be p^ld^ul a kovetkezfl Logo 
programot: 

ELJARAS SPIRAL : OLDAL : SZOG : UJRA 
ORRNE 
ISM : UJRA 

ELORE : OLDAL + 2 
JOBBRA : SZOG 
ISMVEGE 
VEGE 

ELJARAS VALTOZOK : OLDAL : SZOG ; UJRA 

LEGYEN : OLDAL 3 

LEGYEN : SZOG 90 

LEGYEN : UJRA 20 
VEGE 

Elfiszor hivjuk meg a VALTOZOK elj^r^st. L^tni fogjuk, hogy a v^lto- 
z6k t^nyleg megkapt^k a klv^nt ^rt^keket. Ut^na hivjuk meg a SPIRAL 
elj^r^st is! Az 1. ^br^n I^that6 rajzot kapjuk. SZlVACS-csaf toroljuk 
le, KOZEP-pel vigyuk a tekn(5c6t koz^pre, LEGYEN : SZ0G117-tel 
adjunk uj ^rt^keta : SZOG v6ltoz6nak. 6s SPIRAL-lal inditsuk el ujra 
az eljSr^st! (2. 6bra.) 



1. ABRA 2. AfiRA 




Ha lenne IF-THEN (HA-AKKOR) tfpusu felt6tel-utas(t^sunk (legko- 
zelebbi feladatunk ...), akkor az elj^r^^ : kozben is meg tudn^nk 6lh'- 
tani a b6kSt, p6ld^ul ha a rajz el^rte a v^nt m^retet. Amjg nines, az 
ism^tl6sek sz^m^nak (: UJRA v^!toz6) szab^lyoz^s^val donthetjiik el, 
hogy mekkora SPIRALt akarunk. 

Ne feledjuk el, hogy a Logo (a Pascalhoz hasonldan) szigorubban 
kezeli a v^ltoz6kat, mint a BASIC. Minden v^ltozdt valameiy ELJARAS 
els<5 sor^ban dekfar^lnunk keli, kutdnben a program nem fogadja el a 
LEGYEN 6rt6kad6 utasft^st, hanem kozli, hogy a ... VALTOZO NINCS 
DEKLar^lva. BASIC-hez szokott reflexeinknek ez eleinte szokatlan 
tesz, de programoz^si stflusunk okvetlen javulni fog a r^nk k^nyszerf- 
tett rendszeretett<5l. Ez6rt is mondj^k, hogy a Logo gyerek 6s feln^tt 
sz^m^ra a komolyabb programoz^s (6s a PASCAL, a PROLOG, a 
LISP) el6szobSja. Szekf a Andres 




ZX81 program c$eretarsat keresek. A feh 
ajSnlott prqgramokrd/ tistat k^rek. ha- 
sonidt en iS kii/ddk, F6ieg komoiyabb 
programok ^rdeksinek iehBtSfeg ka- 
zettan c^erSfn4k. 

BERKO ERNO, 

OrosMza, Munk6s6r u. 111. 5$00 




iVTirciufli tiAmurtk pTogr*maj4nlat*l>an kdzdltuk az ABC SO- 
RA JtesZULT KJGYOjAT£KOT, azzal a magisgyi^MaL hogv 
a program szerifii azimunkra iemeraireneic. Nos. tBlelonon 
Jalentkeitek a szesTEfifc. A szagedi Jdzsol Att\\& Tudcsmanv- 
ogyetam Kaltnir LSszJrt Kifaernetiksi LaboratdriumAnak 
munk^tfirMi k^silTett^k a bOvOs vir^nojnjas kfgy6t, Ez- 
aton kdsronjuk FULOp JOzSEFnak 6s CSORI MIKLOSnok, 
ho ay itv ut6lag boizAiArultak a program ttozliB^hazI 





kHvatkaz^ programajantatunkal tobbak k*r^&*re ko^6ljuk. 
OTOambari BIT-lET^unkbssn kozoKuk a zen^ld ZX 81 prog- 
raiflot. EgyfelSI az otvashatatlati datSk rniatt kart^k o(vB36ink 
hogy t^rjonk vJsRza erra a programra, m^sfalol pedtg uzt 
k^rtfikn ha tudjuk- mddoalmssuk a programot ugy. hogy agy 
magkomponAlt dallamot progrannszarOen kSKettira I a hasten 
rogzrteni. 

Uzonyi Tamest, a decemberi program irdjit kfirtiik meg a 
mddosftds elvdgz^s^re. 

Az in kovetkezfi program a december 22-i BIT- LET 
.Zenes ZX SV^ programj^nak a folytat^ss In kbzoljuk 3 
nahezen olv3shat6 T \kb\^ZB\Q\ is. E^zel a kjeg^szfiesse! 
egv el6re megadott dallamol jatszathatunk a g^ppei 
A m^r megl^vO 2. programhoz frjuk hozz^ ezt a sort, amefy- 
bsn 45 db Z karakter All: 2 REM ZZZ . .ZZ. EzulSn frjuk 
be az 1. programot Atszdmozva lOOO-tflJ. Ogy hogy az 
1 . sort kjhagyjuk. a 1 5 hetyett pedfg 101 5 LET X = 1 6876 
§s 0 90. heiyet 1090 GOTO 1020 szerepeljen. (Az 1. 6s 2. 
progr^^moL vafamfnl a ll-es i^blSzatot a BIT- LET decem- 
beri sz^m^ban tal^lhatjSkl) Futtassuk a programot 1000^ 
15] Ifjuk ba a ffL i^bl^zatot majd a 3. programot a 2 
tolyiat^isak^nt. Ne feledjuk el kitorolni az 1, program sorait 
(1000-1 090). Az uionnan betrt r^szt 30O-t6l futtatva be- 
taplalhatjuk a dallamot A hangmagass^got 6s a hang id6- 
lartam^t egy 1 6s 254 kbzix eg^sz s^^mmal adhatjuk meg 
Ha 0-t frunk Inangmagass^gker^t. akkor a megadott rd6- 
egys^g hossziJS^gO szunetei kapunk. Ha 255-61 frunk 
(hanQmagass^gk«lnt), akkor ez a dallam belrasSr^ak vSg^i 
jelzL a g^p eljMssza szt Ojraiitsz^st a GOTO 400 pa- 
rancs tesz leheT(5v<^. A beirt daiJamot megfirfzhetjuk, ha 
azt a programmal egyutt magn6ra vesszuk. Ez a program 
az eredetivel ellentetben csak 1 kb-osnal nagyobb g^pen 
haszn^lhato. 





TRBLl 














CD 


BE 


02 


44 


4D 




1 4 

4. T 












•J i 


1 11 


Pip 


fir 




DPI 


r:D 




07 


7F 


FF 


1 D 


CR 


BD 


40 


4E 


06 


00 


21 


E6 


4ij 


09 


?F£ 




E4 


40 


PD 


EF 


4G 


CI 


DB 


09 


67 


RF 

1 n 




QF 






FD 


42 










C3 


R8 

00 


40 

00 


CI 
ED 


C9 
5B 


21 
E4 


FF 
40 


02 
E5 


D3 


FF 


CD 


DB 


40 


DB 


FE 


CD 


DB 


40 


El 


E7 


ED 


52 


30 


EF 


C5' 

r b 




E4 
E3 


40 

00 


.-,--1 


ED 


42 


30 


III 


. TflE;LnznT 












10 


40 


01 




00 


0:5 




7E 


FE 


OQ 


28 


14 


FE 


FF 


ro 


EiF 


E4 
40 


40 

CI 


£3 
El 


4E 

0D 


EI3 
20 


C5 
F6 


CD .■ 
IS 


E6 




4E 


3E 


FF 


3i:> 


20 


FD 


0D 


is 


DC 


IS 


F6 









PROGRRM 



300 
310 
320 
330 
340 
350 
360 
370 
380 
350 



410 

420 
'jQO 

510 



CLERF? 

LET :«:*'="" 

FOR: R==l TO 1000 STEP 2 
PRINT "R HfiUGMRGRSSRG?" 
INPUT B 
PRINT B 

LET X$^X5t;+CHR!Ji E 
IF B==^255 THEN GOTO 500 
F>RIHT "RZ I DDT" 
IHFUT B 

LET X$=X!JJH-CHR* B 
C1_S 

i-U£;-=;t r 

FRST 

RRND IJSR 16S76 



3 




^ELEKTOONIKAI 

mArkabolt 

BRV.MLJ^UM kpt.n. 



MIKROELEKTRONIKAi 

A jOvd A JELENBEN. 
* ********* * * * * * * * * ** * * 

F£LVE2ET0k. 

integrAlt Aramk0r6k, 
mikroprocesszorok 

£S CSATLAKOZOlK. 

SXAKTAHACSAOAlLCtOMAOKCkOd SmAALAT 



Szofgaltatas « ELKON GM 



• ZX81, SPECTRUM javftds 

• Mem6rlab6vit6s 16, illetve 48 K 

• Felv^teli erostto 

• General RESET kapcso16 

• Stabilizdtoros t^pegysdg 

• Video dtalakit^s 

• Klaviatura hangjelz^s 

• Gyors felirSs kazettdra 

• Kfvdnsdgra egydb dtalakitds 



BovitSsek • ELKON GM 



CiMLINK: 1013 I.. Attila ut 53- 
Telefon: 169-982 17.00 utfin 



SzaktanacsadAs • ELKON GM 



|iSzId@S«i-L 



X pioper 16 



PROP-TEXTMAN - sx&vBgfeldolgox6 program 




A PROP-TEXTMAN az SZKI professzion^lis 
szem6lyisz4mit6g6p-csalddj^nak minden 
egyes tagj^n rendelkez6sre cillb, dltal^nos c6- 
lu sz6vegfeldolgoz6 program. 



A szovegfeldolgozasrOl 

LTALABAN 

Ahhoz, hogy a szovegfeidolgoz^s jelent5s6- 
g6t kell5k6ppen megvil^gitsuk, taldn elegen- 
d6 k^t dologra felhivni a figyelmet. 

Az egyik a sz^milastechnikai alkalmaz^sok 
jelleg^nek alakulasa. A sz^mitastechnika 
torlenet^nek els5 ^vtizedeiben r6szben a be- 
rendez^sek nagy ara, r6szben pedig a tech- 
nika ujszerus^ge miatt a speci^lis, elsSsor- 
ban numerikus jeltegu feldolgozasok k6p- 
viselt6k az alkalmazasok dont5 tobbs^g^t, 
Ebben az idoszakban azok az alkalmazasok 
dominaltak, ameiyek az ig^nyelt nagy sza- 
mitasi sebesaeg vagy a kezelendS adatok 
nagy mennyisege miatt sz^mit6g6p n^lkul 
nem vagy csak igen korulmenyesen voltak 
megval6sithat6k. A szamttastechnrka szeles- 
korO ellerjed^se - amelynek igen fontos sza~ 
kasza a mikroszamft6g^pek, szemetyi sza- 
mitdg^pek berobbanasa - term^szetszeruleg 
azt eredmenyezte, hogy a megoldand6 fel- 
adatok kore mind nagyobb m^rtekben kb- 
zelitette a legkulbnbdzobb szakteruletek 
„mindennapi" feladatainak osszesseget. Ez 
rn^s megfogalmaz^sban azt jelenti, hogy a 
^doIgozand6 informaci6 bsszet^tele - a 
>:ezdeti idoszak numerikus orientcici6iaval 
szemben -szint6n a ,,mindennapi" aranyokat 
kozeliti, ami a vonatko26 felmeresek szerint 
kb, 20% numerikus 80% szbveges (textura- 
lis) lnformaci6nak felel meg. 
A masik fontos jeienseg az, hogy amig a 
legkulonbozobb ipari, mezogazdas^gi, ke- 
reskedelmi stb, teruleteken az elmult id6- 
szakban igen jelentSsen nbvekedett a ter- 
mel6kenys6g, javult a szervezettseg, addig 
irodai, iigyviteh teruleten 6vtizedek 6ta gya- 
korlatilag nines elorel^p^s, a hatdkonys^g 
el6gg6 kicsi. Mindezek egy^rtelmuen ala- 
t^masztj^k a szoveges informacibfeldolgoz^s 
sz^mit^stechnikai eszkbzeinek meghataroz6 
fontossagat. Ezen eszkozbk kbz6 a hardver 
6s a szoftver eszkozbk tartoznak. Ismerte- 
tSnknek nem t^rgya a hardver eszkozbk 
bemutat^sa, annyit azonban felt^tlenul meg 
kell emliteni, hogy ezek legfontosabb eleme 
a nyomtatb, azaz a feldolgozas eredm6ny6t 
megjelenitS, rbgzitb egys^g. A nyomtatb 
metlett term^szetesen komoly szerepe van 
a billentyOzetnek, mint beviteli eszkoznek, 
6s a k6perny6nek mint megjelenftb eszkoz- 
nek. Mindezeknek egys^ges szbveg-, ill. 
karakterkezel^st kell biztositaniuk. A dolog 
term^szet^bol fakadban alapvet5 fontos- 
s^gu a kis- ^s nagybetuk, valamint az 6ke- 
zetes magyar betOk 6s egy6b irasjeiek keze- 



I6se. A szoveges informeici6 feldolgozas szoft- 
ver eszkoze az un. szbvegfeldolgozb prog- 
ram vagy programcsomag. Seg[ts6g6vel a 
szem^lyi sz6mit6g6p olyan eszkbzz6 v6Mk, 
amellyel a legegyszerubb g6pel6sl felada- 
toktbl, a bonyolult nyomdai, szerkesztesi fel- 
adatokig minden elv6gezhetd. 



A TEXTMAN SZOLGALTATASAI 

A professziondlis szem^lyi sz^mitbg6pek 
felhasznaibi sz6m5ra - legyen sz6 6ppen 
valamely specialis alkalmazcisi teruletrdl - 
nelkulozhetetlen egy szovegfeldolgozb prog- 
ramcsomag. Megis k6t egymastb) j6l meg- 
kulbnbbztetheta szbvegfeldolgozb program- 
tipus terjedt el. Az egyik - Altal^nos alkal- 
mazhatbs^ga mellett - elsSsorban a sz^mi- 
tastechnikai szakember hatdkony eszkoze. 
A masik a szamitastechnlkai kepzetTs6ggel 
nem rendelkezb, a legkulonbozobb szak- 
teruleteket k^pviselo felhasznalb szamara 
k6szult. A k6t tfpus kbzbtt a szolg^ltatas kb- 
r6nek tekinlet6ben nines l^nyeges kulbnb- 
s6g, a kezel^si mbd tekintet^ben azonban 
annal inkabb. Az utbbbi tipusu programnal 
l^nyeges szempont, hogy hasznalatahoz mi- 
nimalis szamitastechnikat szakismeretre le- 
gyen sziiks^g, kezel^se ne nagyon t^rjen el az 
irodai kornyezetben megszokott hagyoma- 
nyos eszkozbk kezelesetol. 
A TEXTMAN e masodik tipusba sorolhatb 
program, elsbsorban a nemszamitastech- 
nikusok eszkoze, bar elonyosen hasznalhat- 
jak a programozbk, a szervezbk is, 
A TEXTMAN modularis szervez^su, menu- 
panelek segitsegevel kezelheto program, fel- 
6pit6s6t az abra mutatja. 



A TEXTMAN FEL^PlTeSE 

Tekintsuk 6t rbviden a TEXTMAN-szolg^lta- 
tcist az 6bra szerinti fel6pit6st kovetve. 



bevezetO menu 

Ez a modul foglaija bssze egy szovegfeldol- 
goz^si munka vagy munkaszakasz kezdete- 
kor, ill. v6gezt6vel szuks^ges tev6kenys6ge- 
ket: 

• a l^trehozandb, ill. feldolgozandb szbveg- 
^llom^nyok (file-ok) ki]el6l6se a lemezes 
t^ron; 

• 6ltal6nos file-muveletek; 

• a folyamatos rendszert^j^koztalb informa- 
ci6 kbr6nek meghatarozasa; 

• a TEXTMAN-b5l val6 ^tmeneti (valamely 
kulsb funkcib elv6gz6se 6rdek6ben) vagy 
v^gleges kil6p6s. 



Ugy is fogalmazhatunk, hogy ez a modul 
Idtja el a kbrnyezeti szolg^ltatdsokat. Ez az 
egyetlen olyan modul, amelynek kezel^s^hez 
bizonyos szamitdstechnikai ismeretek sziik- 
s6gesek. 



fO menu 

Ez a modul valbsitja meg az elemi szoveg- 
feidolgozdSF funkcibkat. A TEXTMAN-nel 
valb munka soran dltal^ban e modutlal dol- 
gozunk. Ebben tbrt6nik maga a szbvegbe- 
vitel is, 6s a m^r bevitt szbveg javitgatasanak, 
formalasanak nagy r6sze is. 
A modul szolgaltatasai kbzul kettbt kell ki- 
emelni: 

1. automatikus sorveg-kezel^s - nem kell 
az egyes sorok vegen kocsi-vissz^t iitni. a 
rendszer ezt a funkcibt automatikusan v6gzl, 
igy tefjes m6rt6kben a beviendo szovegre 
koncentr^lhatunk. 

2. javit^s kbzben un. beszur^s uzemmbdban 
dolgozunk, vagyis minden, a javft^skor be- 
vitt szbveg addicion^lisan kerul be az ere- 
deti szbvegr6szbe; ha ezen valToztatni aka- 
runk, akkor at kell alini az un. dtlr^s uzem- 
mbdra, amikoris az eredeti szbveg a javJtas 
soran felulirbdik. 



A MODUL EGYeS FUNKClOl 

• elemi kurzormozgatas, 

• szbvegmozgatas a k^pernybn (soronk^nt, 
ill. laponk^nt) 

• szbvegr6sz-tbrl6sek, 

• egy^b szerkesztesi lehetos^gek. 

A TEXTMAN feldprt6se 



flfVEZETD 



c 



mm 




cms 



KELP 



KIIRO 



BLOKK 

MENU 



UAIiiriUICMIItl MflLfHUT 1114 iPtlLL 





1011 dudaf^aftt 
Iskola utca 10. 
TolafonszAm: 200-000 
TelexBzAm: 22-4630 



I 



proper gii 



A program fontos szolgdltat^sa, hogy a k6p- 
ernySn mindig I^that6 a szoveg aktu^lis 
r^sze 6s hat6kony parancsokkal lehet ezen 
aktu^lis r6szt v^Itoztatni. 

A TEXTMAN k^pernyo fe16pit6s6t az ^bra 
mutatja. 

A kEpernyO fel£pItEse 



A k^pernySn a st^tusz- 6s a sk^lasorok 1-1 
sornyi helyet, a menu 4s a file-katal6gus- 
mez6k 8, ill. 5 sort foglafnak el (amennyiben 
ezekre szuks6g van), a t^nyleges szovegfel- 
dolgoz^si terulet a fennmarad6 r6sz lesz. 
A szovegfeldolgoz^s egyes r^szfazisaiban 
haszn^latos kieg^szfto funkci6k n6gy tovcibbi 
menuben vannak osszegyOjtve, mig az otodik 
menu r^szletes t^j6koztat6 jnformaci6kat ad 
az egyes funkci6kr6l. Az egyes funkci6kat 
egy- vagy k^tbetus parancsokkal v^lthatjuk 
ki - egy vagy k6t billentyu Ieut6s6vel - szuk- 
s6gtelen teh^t a program haszn^lat^hoz bo- 
nyolultan param6terezett parancsokat meg- 
tanulni 6s fejben tartani. A F6 MENU-b6l 
az osszes tobbi menu egyszeruen el6rhet6. 



k£pernyC memo 

E modulban olyan funkci6k vannak ossze- 
gyOjtve, amelyek els6sorban nagyobb ter- 
jedelmO anyagok k6szit6sekor adnak \6 se- 
gits6get. Legfontosabbak a marg6kezel6si 
Iehet6s6gek, a tabul^I^si funkci6k, a centl- 
rozds, ill. a sorkiegyenltt6ssel vagy a sz6e[- 
vdlaszt^s f6lautomatikus kezel6s6vel kap- 
csolatos funkcj6k. 



GYORS MENU 

Funkci6i a nagym6retC szovegekben val6 
gyors mozgist, keres6st teszik Iehet6v6. 
A tirban tdrolt szovegen a k6perny6 mint 



AMIUWCCIfM^lit WtidltfT 1114 IMI 



egy ablak mozog, mindig azt a n6h4ny sort 
mutatva, amelyre kivdncsiak vagyunk. Ez a 
mozgat^s term6szetesen ,,tartalomt6l fuggS 
m6don" is vez6relhet6, azaz e parancsok 
segfts6g6vel egy adott szovegr6szre is r^- 
fdkuszolhatunk. A modul funkcibi kdz6 
tartozik m6g n6hany, hatasat tekintve gyors, 
egy6b funkci6. 



BLOKK MEMO 

A k6szitend6 vagy m6dosftand6 szovegben 
kijelolhetiink blokkokat, azaz olyan, gyakor- 
latilag tetszSleges m6retu szovegreszeket, 
amelyekkel a k6s5bbiekben valamilyen mu- 
veletet v6gezhetunk. Ezek a muveletek a 
mozgatas, a mdsoias, a t6rl6s stb, 
Ez az a funkcibcsoport, amely a TEXTMAN-t 
a gyakorlatban nagy teijesi'tm6nyu szoveg- 
feldolgoz6 eszkozze teszi. E modufsegitseg6- 
vel tudunk k^szftendo szovegunkbe fix. is- 
m6tl6d6 r^szeket beiktaini, azok ujrabe6pft6se 
n6lkul, I'gy Iehets6ges egy anyag tbbb ku- 
I6nbdz5 anyagbdl val6 bsszeszerkesztese is. 
A modul egy sor funkcibt biztosit a tarott 
sz6vegr6szek dltal^nos kezeles6hez, bele- 
6rtve az aktualis feldolgozasunk eredm6nyei- 
nek id6r6l-id6re val6 etment6s6t is, amelyre 
a munkak f6lbeszakft^sa vagy valamely mu- 
szaki zavar miatti informaci6veszt6s ellen 
vald v6dekez6s miatt van szijks6gunk. 



KlfRO MEIMO 

Segfts6g6vel a kor^bban elk6szitett 6s 6lta- 
l^ban lemezre letarolt szbvegek kiirat^s^t, 
specidlis nyomtat^si hat6sok kivaltasat vez6- 
relhetjuk. 

A TEXTMAN e moduHwn mfigval6sirtott 
funkci6i kiilonbdzd lipuBij nyomtat6khoz 
k^izukek. A nyomtatSsi v^z5 eszkoz lehet 
un. mdtrixnyomtatd. fahet valamilyen 
,Jav^lniin6s6gG" nyomtatdsS k^p«tad6 nyom- 
m6 is. Az ut6bbi nyomtar^k term^szetesen 
tbbb parancs v6grehajt6s^r3 k6pesek mint a 
m6trixnyomtat6k- 

A biztositott funkci6k, csupan felsorolas- 
szeruen; lapform6tum be6llit^s; marg6k; fej- 
6s Iabr6szek k6szit6se; oldalsz6moz5s; sor- 
t6vols^g 6s betutavols6g be6ll[T6sa; szoveg- 
vastagitds; er6s Ieut6s; al6huzis; ^thuz6s; 
als6- 6s fels5 index nyomtatdsa stb. £s ne 
felejtsuk: mindez 6kezetes kis- 6s nagy- 
betGkkell 



HELP MENU 

Ez a modul csup6n a kezdfi t6j6koztat6s6t 
v6gzi, szovegfeldolgoz6si funkci6ja nines. 
Seglts6g6vel szab6lyozhat6 a TEXTMAN 



6ltal szolg6ltatott standard magyar6zatok 
m6rt6ke, tov6bb6 bizonyos csoportosltSsban, 
valamely t6mak6rre vonatkoz6an a kezelS 
k6r6s6re r6szletes - esetleg tobb k6perny5- 
nyi informacrbhoz lehet jutni. 



TERM^K OSSZETeTELE 



,4.3 



Atulajdonkeppeni TEXTMAN szovegfel- 
dolgoz6 program 

Jelenleg h6rom v6ltozata vanazSZKI M08X, 

PROPER-8 6s PR0PER-16/A professzio^ 

n6lis szem6lyi szamit6g6peire. 

A haszn^lat6hoz szuks^gcs hardware 

konfigurdcid: 

• minimum 64 Kbyte t6r 

• 1 vagy 2 lemezmeghajtd egys6g (a 
PROPER tfpusok eset6n ez lehet mini is) 

• MP-80, C-ITOH 8510 A vagy MT-120 
tjpusu nyomtat6 (k[v6ns^g eset6n m6s tfpus 
kiszolgdl6s6t is v6llaljuk). 

Minimalis software kornyezet: oper6ci6s 
rendszer. 



PROP-TEXTMAN 
SZOVEGFELDOLGOZO 

Felhaszndl6i k^zikonyv 

A k6zik6nyv p6ldakon szeml61tetve, haszr ' j 
tan6csokkal kreg6szitve ismerteti a progr^.^ 
valamennyi funkcidjat. A sz6m6lyi sz6mit6g6p 
tfpusab6l fakada hardver elt6r6sekt5l 
tekintve mindharom ttpus eset6n azonos fel- 
6ptt6sa 6s tartalmu. 



IGY HASZNALJUK A TEXTMAN-TI 
Oktatdanyag 

Audio interaktiv seg6d[8t a program hat6- 
kony haszn6Iat6nak gyors elsaj6tltas4hoz, 
nem sz6mlt6stechnikusok r6sz6re. 

A seg6dlet egy nyomtatott k6zik6nyvbai 6s 
k6t darab kazett6s hangszalagb6l 611. Opcio- 
n6lis komponens. 

E rovid ismertei6sb6l is meglt6lhet6, hogy a 
TEXTMAN a tegkul6nb6z6bb irodai munkak 
hat6kony eszkoze. Kreg6szftve n6h6ny egy6b 
programterm6kkel, mint pi. a SORVAL ren- 
dez6-v6logat6 program, valamint a PER DA- 
TIN 6ltaldnos adatbeviteli program, egy olyan 
egyiittest alkot, amely r6v6n a szem6lyi 
sz6m[t6g6p az irodai, ligyviteli munkahelyek 
n6lkLjidzhetetlen munkaeszk6z6v6 v6lik. 



Oj rovatunk a „besz^fl6k6nya" azokat c6lozza, aktk ez 
Icfeig nem estek bale az uj bexegsdgbe. Nam kapx^k m^g 
meg a kdn, amely nem j^r magas iSzzal, nem okoz rossz 
kdz^rz&iet s6t f^jdalmai sem, de gydgyffhatai/an 4s f^r- 
l6z6. riad^sul iddig^nyes is ^fmatlan SjBzak^kat kivM. 
A si^mfrdgepkdr a sz^mltdg^pkar tefagssge. Kfv^n/uk. 
hogy besz^ffdkArty^nk segHs^ge\/et mm4l rdbban essenek 
befe, Az ty rovat efs6 Ir^sa nem a sz^mft6g^pr6L asak 
annak }Blk§r6i a mikroprocessiorrd! szdl 
A napokban etramlott otthon a bojler h6szabilyoz6ja. 
Pr6bAftam megjavftani. de amikor megi^ttam egy 
fekete dobozt. Made in Japan felirattal. abbahagytam a 
* adfletez^St gondolvin, ez valamit elektronjkus eszkoz, 
13gysem megyek vele semmire. De mikor m^sikaT pr6bSI- 
tam venni kidsruli, hogy tobb sz^z foriniba kerul skkor 
gyanut fogiam: elaktrDnikus eszkoz ilyen sokba nern ke- 
riilhet; igazam is lea egy mikrokapcsol6r6f volt szd. 
Napjainkban egy §szfev^tlenut indult farradalom bonta- 
kQ2ik ki - l^tv^nyosan. Pontosabban. egy l^tv^nyos feiszfn 
mogbu 6ri5si m^lys^gekei is tal^lunk, lassan eg^sz ^le- 
lijnkei ^tszovi a mikroeiektronika. (Ez a? oly sokat han- 
goztatott kifejez^s egy^bk^m csak annyn jelent hogy na- 
gyori sok elektmnikus alkatrdszt zstifofnak ossze nagyon 
kis helyen 6s nagyon oics6ru) Mit is [Stunk a felszfnen. 
Petdiul x6v§i&t^kokat SzlneseK ^ajosak izgalmasak. 
konnyen szenved^lfy^ fajufhatnak, Kis zsebsz^mol6g6pe- 
ket ameiyeket lassan az iskoldkban koteEezfiv^ tesznek. 
Sziml^kat. amelyeket Ojabban a sz^mfnig^p iJJft ki (^s 
ugyanSgy iizetHl jegyz^keket, OTP-csekkeket, addfveket- 
Etb). 

Emogott a m^lyben egy fantasztikus tal^Im^ny lapul meg, 
Val6jSban tafSn nam i& kellene tafSlm^nynak neveznunk, 
mart inkdbb egy mus2aki csucsteljesftm^nyrfil van sz6, 
a neve: mikroprocesszor. L^nyag^ben egy par^nyi szami- 
t6g6p. egyetlen rntegrSIt ^fanf>kOfi tokban. Ha egy rn^ssk 
t'-*sonl6 tokoi mell^helyezunk, akkor mSr menn6ri^ja is 
On. £s ez a k^t szerkezet. amefybCl az egyik mindenf^le 
adatot §s utasft^st elrakt^roz, a m^sik pedtg az utasft^- 
soknak meglelelfien valamihez kezd ezskkel az adatokkal 
valOban csodikra k^pes. A mikroprocesszor elsfi ^s leg- 
nagyobb csod^ja az, hogy rendkfvul olcs5- Olyan olcssi 
hogy ha kisz^moljuk egy kildnyi Hyen szerkezel ^rSt, mSg 
az is csak n^hdny sz^z - mondjuk - miirka. Ez^rt azutAn 
nagyon sokMIe mindannapi fdadatra hasznilhatunk mikro- 
processzort amire azelfitt dr^ga meg bfz ha tat fan de 
mindenk^ppen kdnnyebben eiromfd mecl^anJkus szer- 
kezetet alkafmaztak. 

NSzzOnk p6]d^u! egy aotomata mo36g6pet. Az automalika 
feladaia, hogy megjegyezze a bet^pl^lt mos^si mOvelete- 
kei H ezeket a meg a do tt sorrendben v6grehajtassa a g4p- 
pel. Kbzben figyelnie kefl a h0m6rs6klet6t, azt. hogy van-e 
viz (megfeielfl mennyis^gben) a g6pben stb. Nos. azelfltt 
mechanfkus ^rz6ke!6k. 6raszerkezet. 4s n^mi elektronika 
ketfettek ehhez. A mikroprocesszor szSm^ra rrrindez rutin- 
fefadat. sfit. ha kell m6g tovdbbi szofg^ftatSsokat ts haj- 
landd megtanulnr. Az Ara pedig a mechanikus s^erkezet^- 
nek lored^ke Egyes magnikban is talSlhatunk ma m^r 
hasonl6 technikit. amely megjegyri a beprogremozott 
funkci6kat. 6s $orban v^grehajtja, megadotl idfipontban 
bekapcsoL kikapcsoL feMteli csinSL Itjitszik. egyes sz5- 
mokat ^tugrrk. m^sokat megism^tel, klv^ns^g szerini;. 
Vajon nem .,^gyuval ver^bre" mindez? Szimft6g6pfe 
bizni Hyesmil, olyannak tOnik, mint amikor Mad^chnSI 



Michelangelo sz6kldbat farag. Csakhogy Michelangelo 
egy volt mikroprocesszorbdl pedig olyan mennyis^get 
gy^rtanak, 6s olyan olcs6n, hogy egyr6szt minden fel- 
adatra jut bel6ie. m^sr6szt viszont semmi missal nem 
lehetne ilyen olcsbn, megbizhatban ugyanezeket az egy- 
szerunek I6tsz6 feladatokat megoldani. 
Ide^lis hely a mikroprocesszornak egy aut6 motorh^za. 
Itt azut^n kedv^re figyelheti a motorterhel6st a fordulat- 
szSmot a sebess6gvilt6t ak^r a l^gnyom^st 6s a motor- 
h6m6rs6kletet is, 6s a mem6ri6j^ban t^rolt tdblSzatbbt 
milliomod m^sodpercek alatt k6pes elOkeresni, hogy ehhez 
az adott utemhez 6ppen mennyi benzint kell a hengerbe 
juttatni, 6s ezt kozli is a befecskendezfi sztvattyOval. 
Vagyis a motor minden egyes uteme aptim6lis be6IUt^s 
mellett fut le. Az eredm6ny: nagy teljesltmeny mellett 
rendkfvul alacsony fogyasztcis. A mikroprocesszornak ko- 
szonhetOek - 6s igaz^bdl ezekkel keJJett volna kezdeni - 
azok a pardnyi sz5mlt6g6pek. amelyeknek az ^ra m^f Ma- 
gyarorszSgon ismeglehetosen (da m^g mindig nemel6gg6) 
aiacsony, 6s amelyek ugyanakkor megiepfien sokat tud- 
nak Egy ilyen paranyi masina ™ professzionjIJs kivitelben 
is csak p^rsz6ze^©r fofirit6rt - hajland6 ^tvenni a b6rszdm- 
tejt6st. munkaugyi nyrlv6ntart6sL raktdrkezeWst. forgalom- 
nyilv^ntart^st 6s az egy as vfiifalatok egy sor mis olyan 
munk^j^t amil azelfitt emberek vSgezrek 6s egyr6szt ez 
sz^mukra roppant unalmas volt. mSsr^szt nem tudt^k a 
dolgokat j6l attekintenL A g6p k6r6sre Mn^Z millt6 flr- 
lapot. nyilv^ntart^st bizonyos szempontok szenot, ada- 
lokat kiemel. csoportoslt. Sz6va! a turelmet6s nam gondot- 
kod^s: ig6nyEfi rutfnmunkit is elv6gzi pontosaa firadha- 
tatlanul. 

A szem61yi kivitelQ sz^mft6g6ppel j6tszhat az ember, 
- sakkozhat barkochb6zhjet vezetheti a csal6di konyve- 
I6st k6rhei javaslalokat a vacsora elk^szft6s6hez. sz6mon- 
tartathai vela prog ram ok at vagy kbtele^ettsfeeket. De ha 
kell, megotdhat vele komoly szAmit^si feladatakai is 
vagy 6ppen nyiJv^ntart^sokat is vezethet mondjuk uzleii 
dolgaifbL De egy ilyen otthonf g6p figyelheti a Kxist 6s 
ugy ir^nyfthatja, hogy mindig ott legyen me I eg. ahol a 
csalid tart6zkodik. efolthatja a villanyt vagy 6ppen meg- 
gyujlhatja akkor. amikor a csal^d nines otthon, ezzel ott- 
honl^tet szimul^lva. Bekapcsoihatja a sijtfil a megfeleW 
td6ben. hogy a hazat6r6ket meleg vacsora vArja. 6s soral- 
hatn^nk- mi minden ,,figv^Jn^^ss6get"" virhatunk m6g 
.t(5le\ 

Ugyancsak mikroprocesszort talilunk - b3r egy speciSfis 
c6leszk6zt - a napjainkban m^r fassan „divatjann(j]t1§" 
vS16 kvarc6r^kban. Egy ilyen d)ra hijsz 6 we I ezel6tt n6- 
h6ny milli6 forintba keriitt 6s akkofa volt mint egy i6kora 
fr6g6p. Ma n6h^nv sz^z forint a karunkra csatolhaijuk, 
6s egy gombelemmei akar egy 6vfg is j6r A c^i^ramkor 16- 
nyeg6ben azt csin6Jja, amit alapvetfien legbelul minden 
mikroprocesszor. vagyis osszaad. sz^mlAEja szorgalmasan 
egy kvarckfist6ly re2g6seir. Mikor a sz^mol^sban egy adatt 
6rt6ket el6r. akkor tovibbtepteti a m6sodpercsz^ml^l6t 
majd a perc-. 6ras?6mlil6t a napiirt stb. Az 6bresztfis 
viliozatban megjegyzi a klv^nt id^Spontot. es ha ez egyezik 
a t6nyleges idfiveL akkor megszblaltat egy ,.berreg6t". 
Vagyis megint: mem6ria- es sz^mol6eQys6g. 
A mlkroprocesszorok igaz5b6l napjainkban indufiak et 
diadatijtjukon, 6s ma val6j5ban nem is ludjuk megit6lni, 
hogy m6g mi mindenre lesznek k^pesek. De t^ny, hogy 
naprdi napra jelentkeznek valamriyen meglepet6sseL nap- 
r6l napra 6szrevehetjuk, hogy kdrnyezetunkben valahol 
felhukkant 6s Stvette a hataimat a mikfoprocesszqr, 

O 

Egyed Lisxtd 





Az elSzfi alkaiommal kdzdit p6iddk megolddsai: 



2.9. Tetsz61eges X-re frasd ki az x 
f uggv6ny 6rt6k6t ! 



x+7 



10 INPUT X ^ \ 

20 HE=';2*X-4>*^>^-3> ri^-ii*/ K*JiC*J-*- 

3G IF NE=0 THEN lu . ic^rfci 
40 PRINT <X+7;'/NE 



(2x-^)(x-3) 

rif- 



2.10. TetszOleges szimot frjon ki a programunk, ha -10 
6s 40 kozott van. 



10 INPUT H 
15 IF R<-lu THEN 5i3 
20 IF fl'C40 THEN PRINT R 
50 GO TG 10 , , 

wiftHATcifr MEN v^lAS20LVNiC{ 



10 INPUT M 
15 IF flC-10 THEM le 
20 IF B>48 THEN 10 
40 PRINT R 



[SREAKJ GoMBor ifNEM OffjUK ! 

2.11. K6t szim kozul frassuk ki a nagyobbikati 



10 INPUT R.E 
1 5 C— R 

20 IF fl< E THEN C^E 
4ti ? C 



10 INPUT R.B 

20 IF R<=£ THEN ?R = ijQTO 40 
30 ? E , 
40 END ^ t^*T^ 

2.12. H^rom tetszfileges, de novekvS sorrendben adott 
sz^mot csak akkor (rjon ki a program, ha lehetnek egy 
hdromszog oldalai. 

30 IF R+B<=C THEN 10 
40 ? R.E^C 

2.12. Tetsz6leges 0 6s 5000 kozotti eg6sz szAmrdl dontse 
el a program, h^ny jegyu. 

10 INPUT K 

15 IF >«10 THEN ?1 END ■ 
20 IF X<100 THEN ?2:END ' 
30 IF XC1000 THEN -'3 END 
40 ? 4 



i<Me^ijtL jt^-t^nS jOkuMt^ 



z. 

3 



2.14, INPUT-tal be6rkez6 adatok kozott szdmoljuk meg 
a pozitivokat. Az adatoknak egy 0 vessen v6get, utina 
r)e k6rjen tobb szdmot a program. 

10 INPUT fl 

15 IF R=0 THEN 50 

30 IF R>0 THEN P=P+1 

40 GO TO 10 

50 PRINT P 



TokeletBS program nines. 



2.15, A 2.2. programba 6pfts vfidelmet a k6perny5n klviilre 
rajzolds elien I 



1 csak meg item talaltak meg 


1 

j a hibat bennef" 

5 M ITAITECHN 1 irii IffELlEKiEl \%U APIIl'S 





12 IF V-CO THEN V-a 
15 IF V:'4r THEN 



VASyr 

12 IF flBSt:V-23.5)>24 THEN V=23. 5+23. 5*SGN_0/-23^5> 

2.16. Addig osszunk hfirommal egy szimot mig az ered- 
m€ny egynfil kisebb lesz! Irjuk ki az utols6 h^nyadost, 
az oszt^sok szdm^t t 

20 INPUT R 20 
30 IF R^l THEN 50 
40 R=R/3 ■ uS=OS+l 20 
50 ?R;OS 20 



/V7 "^5 C=R 



r;DS 20 "^^tJ 



2,17. A 6s B kozott frasd ki az ottel nem oszthatd, de hi- 
rommal oszthat6 szdmokat I ^ 



100 FOR I=R TO B 

110 IF I/5=INTa/5> THEN 150 

120 IF I=3#INTa/3> THEN ? 1 

150 NEXT I 



3. FOGLALKOZAS 



1. Stringek (szovegek) 

a) String - ISK.5,1. ; 

Az id6z5jel az azonosit6 nevektfil val6 megkulonboztetdst 
szolgSljarlO ? "SZORZAT"; SZORZAT 
PRINT szoveg - ISK.II.4.d. 

b) stringazonoslt6 - ha egy azonosft6 neve ut^n $ jelet 
teszunk. A$ - "OKOS" 

c) INKEY$ - ISK.III.5. ; K.MA 

d) muveletek stringekkel - 
ISK.V.3.-5. ; ISK. VIL6.a.,b. 



2. Indexes vdltoz6k ^ 

Azonos tfpusu (c6lu) azonosit6k egyetlen n6wel jeiolhe- 
t6k (mint a szekr6ny fi6kjai vagy utca h^zai). 
sorozat, tiblizat - ISK. IV. 3., ; KM. 15. 



Pdld^ut 1.7. feladatban 500 kockadobis 
cdlszeru [gy jelezni: 



„eredm6ny6t" 



10 FOR 1=1 TO 500 
15 R=RND(6; 
20 KCfl>=K<R>+l 
25 NEXT I 

30 FOR 1 = 1 TO 6-? K<n; 



^NEXT I 



DIM -1SK.IV.4. : KM.15. 

peldak 

3.1. Nihiny eddigi feladaiot (1.4., 1.9., 2.9,. 2.10. stb.) 
Ifissunk el magyarazd szoveggell , 

3.2. Muiatkozzunk be, a g^p koszontson ndv szerinti 

3.3. H6nap sorszdm^hoz rendeljuk hozz4 a nev^it 

3.4. SzovegbGI v^logassuk ki az E betflketl 

3.5. Tiroljuk egy szdmrani sorozat n§hany filem^tl 

3.6. hassuk ki azelsfi lOOszim n^gyzetgyok^i egymis alfi! 
Ne engedjuk kifuini a sz^mokat 3 k^pernySffiL csak ha 
m^r eloWastunk egy rfezt, akkor menjen lovSbb a listal 



I Bafogh Gyorgyi cikke. amit a mirciusi BfT~LET-ben kdzofiunk, 
{(eveiek 6zdn6t indftotia meg. Toffat ragadtak kls6r(eiez6 kedvQ 
koi^piskofssok. tan^fok - s6ipfoffk is. AhSnytrivS. annyifdfe mddsitir 

hogy a hossz^ nyomdsi itfui^s mtsu mir 3 m^/ust BfT LET ^ay^gAt 
gyijjtduuk, mire a fevsfek ba^kaztek - dc minis bEjehnijuk; ^ ko- 
verk0z6 szSmr^ fs maradtjd pir cs&mBge. 
Most kit Gi:^r6 mm^tmmatunk be. A dkkfr6k koz^piskoi^sok, 

Horvdth Lajosnegyedikesgimnazista olvds6nk (Mosonmagyar- 
dvAr. Beloiannisz u. 32.) azt frja: „Tobb mint f^l 6vvel ezel6tt a moson- 
magyar6viri Kossuth Lajos Gimn^zium is kapott egy HT g^pet. Az6ta 
~ a szOkos lehetfis^gek ellen6re - tobben aktivan foglalkozunk prog- 
ramoz^ssal. £n is rengeteg idfit toltok a g^p mellett. Mikor olvastam 
a fent emlftett cikket elhat^roztam, hogy kieg6szitem az ott lefrt 
adatokat." 

A HT-ZO 80 Z BASIC-programjainaktdrolfisa 

Az Otiet 9. sz^m^nak Sorvezet(5j6ben megjelent cikk t^m^ja a HT g6p 
BASIC interpreter^nek programt^rol^si m6dja volt. L^thattuk, hogy 
a HT a RAM memdridban folyamatosan, egym^s ut^n t^rolja a prog- 
ramsorok^t, Ai ^gyes sorok a i^rofdban ni^gy f^K'e bonthat6k- k^i 
hyte-on a kSveTkeifl sor kezd6c1me. k^t byle-on a sorszdm. ^gy vagy 
tobb bytfi-on iriflga a programsor ^% vi^gijl egy byte -on egy nulla, 
amely a 5nt vdgdt jaEzt. Az ^ls^5 k^t f^sz ^er^pe a fan; emlden cikkbOJ 
kidefuli, Vizsg^ljuk meg masi a harmadik reszt, amely a pwgrarn jeleit 
tartalmazEfl, Ezeken a byte-oJcon hclvezkednek el ^zoknak az utaslta- 
soknak a k(5djat, amelyek tulajdonk6ppen a program fut^s^t irinyft- 
jSk. 

Futtassuk le az al^bbi tanulsdgos programot. 
128 P 




129 P 



A 128't6l 255-ig terjedO programsorok 
egy-egy P betuttartalmaznak 



3 P 

2^0 FOR X = OTO 127 

270 POKE 17133+X^6,X + 128 

280 NEXT 

290 DELETE 260-290 

A beg6pel6se kiss6 hosszadalmas. de meg^ri. Ha RUN 260 paranccsal 
efindftjuk, 6s kilistdzzuk az Oj programot meglepfl eredm6nyhez ju- 
tunk. A 128-t6l a 255-ig terjed6 sorokban kulonbozfi BASIC kulcs- 
szavakat talSlunk. 

Miridegyjk kulcsszii megvan, utina lehet n^zni. (L6sd hozsih 1 , meg- 
legyz^sunkst^ - A s^erk,) - mind^igyfck c^ak egyszsr szsn^peT, Hogy 
ezt meg&rtsuk. ni^zzuk meg a pfogram aperativ r^szm a 260-T<if. A cfk- 
lua m&gjdban a POKE utasfiAs^sl a 17133'dik mflmbnahelyiai k&zdve 
itiEnden hatodik helyro X+ 128-31 r&ktunk. Term^szetesen X mindig 
eggyai n6\\ eg^szen 127-ig. Igy a membriabolyBjkre 128-161 
tGFjed* szimok k^fiiltek. De mi^rt pomasan minden hmodfk heJyre? 
Ehbez ntauk ™g efedati prog rsfnoL amdynek mi ride n sor^ e gy 
P betuttanaJmazcstt (Az opsraTjw^ aorok kiv4tel&vel.) Ez Igy heJyezke- 
dett el a tcirban. 



17129 239 

17130 66 

17131 128 

17132 0 

17133 80 
"134 0 



A 1 29. sor kezdficime 



A 1 28. sor sorsz^ma 



A P betG ASCII kddja 
Sorv6ge-jelz(5 



rehit most hat byte alkotott egy programsort. KettO a kovetkezfi sor 
kezdScfme, kettfl a sorsz^m, egy a P betO 6s egy a sorv^ge jelz6- Prog- 
ramunk operativ r6sz6vel a 1 71 33-t6l kezdve hatos^val v^ltoztatta 
meg az egyes helyeket. Vagyis a P betu k6dja helyett minden sorba 
m^s, 128-t6l 255-ig novekvfl kddsz^mokat tettunk. fgy a 128-as 
sorba a 1 28-as k6dsz^m kerult, a 1 29-esbe a 1 29 6s igy tovAbb. 
Mit frt ki a csere ut6ni list^z^s sordn a g6p? A 128-as sorban END 
szerepeit, a 1 29-esben a FOR, a 1 30-asban a RESET, ds fgy tov^bb 
a BASIC kulcsszavak. Kilistdzva teh^t a mddositott programot meg- 



kapjuk, hogy az egyes sz^mok mityen kulcsszavakat k6dolnak. A 
t^bi^zatban l^thatdk az egyes kbdokhoz tartoz6 BASIC szavak. 
Ez azt jelenti, hogy minden kulcssz6nak megfelel egy kbd, 6s minden 
k6dnak egy sz6. Amikor egy programsort beg6pefunk, 6s abban kulcs- 
sz6 fordul el3, akkor ezt a sz6t az interpreter nem karakterenk^nt t^- 
rolja le. hanem kikeresi a neki megfelel6 k6dot, 6s azt helyezi el a 
mem6ri6ba, Ezzel megkonnyiti (azaz meggyorsitja) a program fut6s^t 
hiszen igy a futtat^s sor^n a kulcsszavakat nem kell ujra betunk6nt 
feldolgozni, hanem csupcin egy-egy byte-os k6d alapj^n azonosl- 
tani. 

LAthattuk, hogy a 1 28-t6l 255-ig terjedfi sz^mok a mem6ri6ban kulcs- 
szavakat k(5dolnak. De mi van a tbbbi sz^mmaL hiszen egy byte 0-t6l 
255-ig tartalmazhat 6rt6ket? Ha az adott mem<5riahelyen 0-t6l 31 -ig 
terjed»5 sz^m van, akkor ezt a g6p vez^rifl karakterk6nt 6rtelmezi, ha 
32-t6l 127-ig terjed az 6rt6k, akkor pedig ASCII k{5dk6nt. Ezeknek 
a t^bl^zata a HT haszn6lati utmutat6jcinak C mell6klet6ben tal^lhat6. 
Ha p6ld^ul az egyik sorban RUM szerepel (nem RUN!), akkor ezt 
a g6p nem tudja kuicssz6val azonosftani, 6s fgy karakterenk6nt t^rol- 
ja. Vagyis h^rom egym^st kovetfi mem<5riahelyre rendre az R, az U 6s 
az M betu ASCII kddjait, vagyis a 82-t, 85-t6s 77-t helyezi el. A karak- 
terenk6nti t^rol^s j6l I6that6 a fent emlftett cikkben kozoft tabl^zatb6l, 

Bartel Ldszld Erdei Zsolt a budapesti Arp^d Gimndzium 
mdsodikos didkjat. Ok a k6vetkez6ket frtdk: ,,Mint Bafogh Gyorgyi 
cikk6b<5l is kiderult a BASIC utasft6sokat nem karakterenk6nt, hanem 
1 byte-os k6donk6nt t^rolja a g6p- Bizt-^ak voltunk benne, hogy ez 
a ROM-ban tal6lhat6, ez6rt v6gign6ztuk a kovetkezfi programmal a 
ROM-ot, 
10 R=e 

PRINT CHRS (:pEEK(R>;<; :fl=fl+l -GOTCi 20 

Korulbelul az 5700-as t^rcfmlOl kezdve arra lettunk figyelmesek, hogy 
kiirta a BASIC kulcsszavakat az ets<5 karakter kiv6tel6vel - bir meg- 
fehetflsen furcsa form^tumban. Ez az 6sszevisszas6g azt mutatta, hogy 
az els(5 karakterek ktSdjait megvciltoztatt6k a g6p k6szlt6i (grafikus 
vagy vez6rI6 karakterekre). A g6p minden bizonnyal (semmi sines ok 
n6lkut) innen tudhatja, hogy u] kulcssz6 kezdfidik. Parancsk6nt beg6- 
peltuk a kovetkezCt: PRINT PEEK (5712) 

Erre a g6p 1 97-et frt ki. Ebbfil ktvonva az E ASCII k6djait 1 28-at kap- 
tunk. Teh^t a kulcsszavak kezdflbetuinek k6dj6t 1 28-cal megnoveir 
az azonosft^s miatt. Ekkor mddosftottuk programunkat: 

20 PRINT CHRf'TPEEK^R^RNDlS/); :fl=fl+l ^GOTO 20 

Igy miir egym^s ut6n kezdte kifrni a g6p az utasft6sokat 
ENDFORRESETSET . 

Parancsk6nt befrtuk ezt: PRINT PEEK (17133) ^ 
A g6p 1 2B-at frt ki, az END utasft^s k6dj^t. 

Ekkor megirtuk azt a programot amely az utasft6sokat a k(5djukkal 
egyutt a ROM-be!i sorrendjukben kifrja: 

1 ^"^ R=S7 1 2 : K= 1 28 ■ CL S ■ GOTij40 

20 IF PEEh<R::-:J.2S THEN PRINT CHRt( PEEK vR.^ R=R+1 ^ GOTO 20 
30 IF INKEV-f^""THEN 30 

40 PR I NT - PR I NT " KOB - " : K - CHR* < PEEK ( R > - 1 2S > ; : R=R+ 1 : K=K+ 1 
50 IFK-C256 THEN 20 

Mint IStjuk, a program 30-as sora mialt minden utasft6s kilrisa utSn 
egy billentyijre vAr (az6rt a BREAK-et csak akkor ussiik le. ha meg- 
untuk), 6s csak ekkor Irja ki a kovetkezC utasft^st. 

V^gul ndhdny megjegyz^s: 

1. M^razels<5 r5n6z6sre is lAtszik. hogy az ELSE 6s a RE (RENUMBER) 
kimaradt a t6bl6zatb6l ... 

2. A 21 5-255 k6dokkaI ,,valami van" - kedves kfs6rletez(5 01vas6rnk! 

3. Rem6ljLik, olvas6ink tobbs6g6t nem zavarta meg, hogy ^ mirciusi 
BIT- LET 31 . oldal6n, a SORVEZETO utols6 el(5tti mondatSban - nyom- 
dahiba miatt - „20" h\\. „k6t nulla" helyett ! fgy vil^gos; a program v6- 
g6n osszesen h^rom darab 0 6rt6ku byte van. 



Ae egye* kulc«Mavakhoz tartoz6 drt6kek iSgy 6rtendOk, hogy az oazlop fejl6c*ben azAmhoz hozzA ken adni azt a azAmot, ahAnyadfk aorban All. Igy 
pAld&ul a FOR-hoz tartoz6 6rt*k 120+9, azaz 129^ 





120 


130 


140 


1B0 


160 


170 


180 


180 


200 


210 


220 


230 


240 


250 


D 




RESET 


LET 


TRON 


OUT 


iCItL 


UST 


m 


MfM 


AND 


POS 


CVI 


CSNG 


MIDI 


1 




SET 


GOTO 


THOFF 


ON 


Lsrr 


LUST 


UStNG 


INKEY« 


OR 


SOR 


CVS 


CPSL 




2 




CLS 


BUN 


DEFSTR 


OPEN 


RSET 


DELETE 


VARPTR 


THEN 


) 


HHO 


CVD 


Fm 




1 




CMD 


IF 


DEFINT 


FIELD 


SAVE 


AUTO 


USR 


NOT 


m 


LOG 


EOF 


LEN 




4 




RANDOM 


RESTORE 


DEFSNQ 


GET 


SYSTEM 


CLEAR 


ERL 


STEP 


i 


EXP 


LOG 


STRS 




ft 




NEXT 


QOSUB 


DE^DBL 


PUT 


LPRINT 


CLOAD 


inn 


+ 




CDS 


LOF 


VAL 


ISA 


A 




DATA 


RETURN 


LINE 


CLOSE 


DEF 


CSAVE 


STRING « 




INT 


^ifi 


MKI» 


ASC $ 




7 




INPUT 


REM 


EDIT 


LOAD 


POKE 


NEW 


fNSTR 


« 


ASS 


TAN 


MKS« 


CHRd 




8 




DIM 


STOI* 


iRflOR 


MEHQE 


PRINT 


TAB( 


PO*NT 


y 


FRE 


ATM 


MKD1 


LEFT! 




» 


FOR 


READ 


LSE 


RESUME 


NAME 


CONT 


TO 


TtME* 


t 


IMP 


PEEK 


CINT 


RtGHTt 





B^r a szcimft6g^pek alkalmazdsa. felhasznd- 
Idsa n^lunk m^g igen lassan r\6 csak ki a 
gyerekcipdb^L a programk6szit6s, a szoft- 
verek kimunkAldsa szinte egyik napr6l a m^- 
sikra ,,felnfitt" sorba I6pett Ezt sajnos nem 
csak azzal iehet lem^rni, hogy kulfoldon is 
egyre nagyobb az ^rclek!(5d6s szoftver term^- 
keink ir^nt, hanem az is bizonyftja, hogy a 
Szerz5i Jogv6d^i Hivatalban egyre vaskosabb 
az az aktacsomag, amely a szetlemi term^k 
eladdsdval. feihaszndl^sdval kapcsolatos pe- 
rek anyagait tartalmazza. Persze, fiatal m^g 
a „feinfltt", hiszen egy sor tiszt^zatlan k^r- 
d6s - p6ld5ul az ^rk^pz^s, a szoftver tobb- 
szori felhaszn^I^sa - okozza. hogy a bkbsA- 
gok egyre gyakrabban tdrgyalnak 6s hoznak 
rt61etet szoftver- ugyekben, 
Nemr^giben besz^ltem egy int^zm^ny jogta- 
n^csos^vaL aki elmondta, hogy nem mindig 
az6rt kerulnek a feiek a birds^g e\^. men ma- 
kacsul nem akarnak megegyezni a vit^s 
ugyekben. 0, maga p^ld^ul csak v6qs6 ese- 
tekben viszi perre a dolgot. Am a szoftver 
eset^ben sokszor ^ppen a bfrbscigtdl v^rj^k, 
hogy olyan dont^st hozzon, amely a k^sOb- 
biekben irSnyt ad6 lesz hasonl6 ugyekben. 

Ez6rt kerestuk fet dr. P6los Gyorgyot. a 
Szerzoi Jogv6d6 Hivatal f6osztcflyvezet(5- 
j6t, aki egy olyan per r6szieteir6! t^j^koztatott 
bennunket, amelyben a LegfelsC Bir6s6g ho- 
zott (t^letet 6s az ott hozott dont^s a jbvflben 
talcin l6het<5v6 teszi, hogy hasonl6 esetekben 
a fetek m^r ne forduljanak bfr6s^ghoz, 
- A tort^net igen r^gen, m^g a moszkvai 
olimpia el<5tt kezdfldott. Egyik szovetkezetunk 
kapta a megblz^st, hogy a sportesem^nyek 
,,kijelz(5" berendez4seihez, ir^nyit^s^hoz k^- 
S2its6k el a programot. A szovetkezet meg- 
egyezett h^rom szoftver szerzflvel, akik a meg- 
biz^st teljesftett^k. Eddig rendben Is lett vol- 
na a dolog, ^m a szerz6k k6s6bb tudom^st 
szereztek arr6i, hogy a szovetkezet a prog- 




ramot csek6ly vdltoztat^ssal ujra eladta, ez- 
uttal egy tbiliszi uszod^nak. A szerzOk ugy 
v6lt6k, hogy az Ojbdii elad^s ut^n 6ket szerz6f 
jogdfj illeti meg - 1 5 szdzal6kot k^rtek - dm 
a szovetkezet nem akart ennyit fizetni. A szoft- 
verszerzfik ekkor perre vitt6k a dolgot 6s a jo- 
gr k^pviselettel a Szerzfii Jogv6dfi Hivatalt 
bfztdk meg. 

- Mire szdmftott a szovetkezet, amikor 
megtagadta a Mrt osszeg kifizetdsdt? 

- Arra, hogy a programok e/kdsz/t4se a szo- 
vetkezet tevdkenys^gi kor^be tartozott 4s 
a szerzdk szerzdd^ses viszonyban voftak a 
szovetkezetxel. Hyen eseiben a jogdij 10 sz^- 
zaf6k alatt is megSitapfthatd. 

M^r az efsdfoku blrds^gi d6nt4s is a szer- 
zdknek adott igazat. B^r ekkor m6g nem vo!t 
olyan rendeikez6s, amely egy^rteimQen ki- 
mondta volna, hogy a szoftverszerzdket 
szerzdi jogdij ilfeti meg. Am a birdsAg a szel- 
femi aikot^sokra 4rv4nyes ^Itai^nos rende- 
fetet vette figyelembe. A szovetkezet az 
/Wet ut^n feUebbezett, Am a Legfelsdbb 
BfrdsAg helybenhagyta a korAbbi domdst. 

- Kdzben megsziiletett az a rendelkez^s, 
amely egy^rtelmGen kimondja, hogy a 
szoftver 6nA\\6 szellemi alkotds, 6s mint 
iiyent, megilleti a szerzdi jogv^delem. 
De mi a helyzet a k^rt jogdij nagys6gd- 
val7 

- £ppen ez az, amiben a Legfefsdbb BIrdsAg 
itAlete if Any t mutat. A per sorAn ugyanis a 
birds A g szakArtdket vont be a v/zsgA/atba, 
akfk megAfiapftotiAk, hogy a konkrdt esetben 
magas sztnvonalu program kAszQlt el. A szo- 
vetkezet amikor ujbdl eiadta a programot^ 
csak igen kis mArtAkben - 4-5 szAzalAk- 
ban - vAltoztatott az eredeti termAken. na- 
gyon kicsi volt tehAt a befekxetAsuk az uj 
uzlet megkotAsekor. Ettdl fuggetienul. a szo- 





vetkezet Ogy gondoHa, hogy 10 As 30 szA- 
zalAk kozotv Jogdij csak akkor ilietnA meg 
a szerzdket, ha az emiitett program elkAszi- 
tAse nem tartozott volna tevAkenysAgi kd- 
rukbe. Adott esetben szerintuk a mAr emiitett 
10 szAzalAk volt a feisd hatAr. 

- Ebben az esetben azonban a Bzerz6k 
megkaptdk a k^rt 16 szdzaldkot. 

- Igen, Aspedig azArt. mert a bfrdsAg meg- 
Allapitotta: a szerzdk magas szinvonalO 
szoftvert kAsz/tettek. a szovetkezet csak 
igen csekAly mArtAkben vAitoztatott a ter- 
mAken az ujbdli eladAs sorAn. ezArt fugget- 
lenul attdl. hogy a program elkAszItAse te- 
vAkenysAgi korukbe tartozott. valamint hogy 
a szerzdk eredetileg munkakori kotelessAgbdl 
kAsz/tettAk a szoftvert. megilieti 6ket a 
10 szAzalAkon feiUli jogdij. A jovdben tehAt 
hasonid esetekben a jogdij osszeg Anek meg- 
AilapitAsakor figyelembe kell venni a termAk 
szfnvonalAx As mindenek el6tt a munkAltatd 
rAforditAsAnak mArtAkAt. ^ 

Az esetet hallva onk^ntefenul isfeimerultbe..- 
nem a k^rd^s: nem h(6nyos-e a jogszabciiy, 
ha egy olyan teruleten is vit^k t^madhatnak, 
amelyiket mdr ligy tunt, szab^iyoztak. A jog- 
tanacsos szerlnt nem a jogszabSly hi^nyos, 
hiszen az mindig csak keret nem Iehet min- 
den r6szletk6rd6st ..lefedni". Ez^rt szinte ter- 
m^szetes, hogy a szoftverrel kapcsolatban is 
egyre tobb dolguk akad bir6sagoknak, jog- 
tan^csosoknak. 

A leveiek kozott talfbzva n^h^ny olyan gm 
Ievel6re bukkantunk, amelyek sz^mft6g6pek 
telepit6s6vel. uzembehelyez6s6vel, karban- 
tan^sAval foglalkoznak. Ezek kozul mutatunk 
most be n^h^nyat. 

.MevOnk SZAMALK-ESZR MGszaki 



X 




NviN^n en v^gyoksz n-rtodift ak^rkL akifetxl h&gy ft nyomds 6r<i6gB nem UtS^n- 
kedett B mMrcius 1$-/ sx^mitart. Ax iNKBY $ futin mAsom sora nyiMn J&JO-es 

jSmaffWJ COMMODOEE §4 haszn^fd umgyok dscember 6ta. A Skmhan {Frfr- 
m^j vettuk, ttyiiv^n tudsak. hogy mtlyen ktirafm^nysk kozott. T^t^b 6rA^ sorbin- 
a diss^krimmactos inteiked^sek &fT£ir4se fpsplr. tsm&z ,,mn^s'\ ko^sfBZO 
SOOOa ft-os szoftv^fv^s^rt^s 4 db tditten NQVOTRADE sioftver kozuO, amt 
fuvarazt^tdknak vsgy r3kUros«?knak a /d, iUetife a tiswteH efad6kftak. &kfkn&k 
ftytlvAo .Jees&tt" vafamJ ^ profttb6^. Et6sz6f m^g pyi}/ntat6 ssm vott. de si 
Bztdn lett. Kb. 2 h^tr& ra jott u mAsodtk mefist : az uzembe Myez4sn4/ kfdaruit, 
bogy a gep sem ftoppyt sam a printert nam kezs^ll Nosza vtssz^i. hogv csar4h^k 
kh 3 n&pon betO) koref^s^k arte. A rakUr fata ^an gdpekkel. ezt »z eladd sem 
tudis lef^gadni. men az ajtdn at tehet t^tui a masin^k^t. aiottbsn cs&t&r& mm 
baifand6^ KozH, hogy csereaf^p/a nines, mert a fotoefektronik Szove^kex^t 
mindan g^pet b^vinsgaH ef&dAs efott az nem f^tezfk. bogy rossz fagyen a 
gap csardt/6 ki a Fototitaktromk. £rr6f csmk annyit. hogy az uz^mbahaiyeE^sk(^e 
%gylk g^pt-a sem volt sz^ritNa dugaszoi6. azt a sz^r&fS hozta m^g4\fBf. tovabbA 
a ffoppyt f^begesztett nyfonzacskdboi szedwk ki. Termiszatesaft a foto^laktro- 
nikndt sam vaftak b^;/3nd6k kic:^f*r^fm a gepet. mart 6k m^g n^m ksptak meg a 
nsrancidfts csera k^sziet^t a Skaf^tof, Hefyatte t fiap afatt m&gvsmAtak (nydvin 
rsak agy fC t kebatt banns kfcsar4M.) Kb^ t honapot ntQkoddft a gip. aztin 
ism4t af6Jdtt a biba: nam sxereti a ftoppyt 4s a nyomfat6t. A Fotoefakfrontk 
4 nap aiatt meg/ai/ttotta. b^rnekunk kattetf bevinni m szar^/tzbe is efboznt on- 
nan a g^pet^ M^t tgy a flunk a masinakkaK es a magyar sz^tg^ttatasQkkal Ez4rt 
n^ziem annmk tdejen egy kicsft csodmozva s t&szt azQn aradni4nyet, shot a 
C €4 magbizhatosAg^t osxtmonSk. £WY i^n^^^ sank* 

K&dves S^itki I 

Azt hisi^m, meg^rdemeltQk wolna. hogy a fievit n& titkolia all Kurdnqsan. marl 
Fgy a C<5mmodorrol kapcsoletos ,,femtijrt^f\et"''^nek a hkele is mogk^rdSjelez- 
hetd. { n (Itt Iithat6 n k^rdDje!!) ^ ^. 

Amit a 111. IG-i aaAmunk anyagdval fcapcsolatoaan Fr. igai. Amt padig a Comma- 
dore S4 megtiiyhfjt^s^g^i Ellcti , azt hiszem. O nnek pechie wan I Leiiat hog y a* On 
g%p« megliiihatatlan, azm kiy^teL ameJy er6siti a szab^lyt. , , ^, 

^ ^ 0dv62htteh Vafatti 



Tiszt&ft SzarkBsMSsSgf 

Lapjuk 1933 novamber 24- f szSmdban jetent mag a HT J 030 2 iskoi&sxSmtfd* 
g^p ^^VALLATOjA", ame/yben feir/ak, hogy agyik hfbAja a ..program ^fr^sor- 
szimozasdnak ieb^tarfansige'r Bgyik taffkv^nyo mm^l (nave: mmatb Zsoir 
HI. os^.} raj6ttiink ennak a bfbdnak a kfk 
jatentkexait azzel akkor k4ram. k6z6f/4k az 
man bizonySra masokat is 4rdsk^i. 
A magoidas: miaidtt a parancsQt adn^nk 
SYSTEM ^ ^ 

* ft 2294 (i'de a //ef mog6 frhatiuk a 12299 

EzuiSn m&r ^rv4nyas minda^, amtt a g^phei 
otdalAn frtak, azzai a kuionbsiggaL hogy 
Ss a nOMakmenyU 

TehSt pi R€ SJQ bat^sAra at 5- 6s sorraf kaz 
a programat^ L 
(Rovid&n a t^ny^g: az ii/r&sorszAmazSsi pari 
hanam a b6yit^se tvdfs csak §n&lmezm.} 
I mmeib LSsffa tan At .,8afogb Ad^m" Szakk 




Szorgftltat6 Vgmt fBud&pest 1113 
8^ri6k 8. it. 104.} Ei^6&orb^n ^zov/er 
rmportbdf sz^rmaz6 kozponit cgys^gsk 
fR20. R22. R35) ^ a hoz^iM kapcso^ 
perif^narends^arak hszofg^fAs^t \/Mia!juk. A 

gtipariefepft^s. hsfi-, bavi-, ^vas karb^nm- 
Us. tjgyefcii rendsz^K szakmar i^n^csad^s 
3Z hgyfef iginyit ffgyeiemte vsv6 rugai- 
mas tdnykedds. 

Szfvesen mukodnSnk egyutt olyan hozi^nk 
hasonid k/sv^I/afkozSsokkaL akik nem szovjet 
fsfdcid/u kdzpvmi egys^ghez k0pcsoit 
ESIR penf^i^kk^l r&nddkiizd g^ppafkoi 
szofg^insk ki. (Piid§uf Vidaozon kozponti 
agyssg ^s NDK siai^gagys^gek.) Ebben az 
eseiban s panMnSk ktszofgiti^^t. asaif^ges 
flfeszt^st fat^datok^t v&gy abbsn v&id kozr^- 
mukodest tudn^nk vallafni. " 

A SZAMTERV - SzAmftdstechnikai Terve- 
z6 6s Szaktandcsadb gm (1125 Buda- 
pest, Rflzse u. 15. Tel.: 853-829. K^pviselfik: 
Jeszenszky Istv^n 6s Voros G^za, tel.: 
668-411/53 m. munkaidfiben) irja: 
,Munkak6zdss4gunk sz^m/tdg^pek te/epf- 
^.nek lervez^s^re alakuh. E tevdkenysdg 
3teben a munkakdzdss^g kompfex md- 
don villaija a sz^mftdg^pteleplt^s technold- 
giai tervez^sel a sz^mftdkozponiok ^pil6- 
szeti kiafakitas^nak. ^puietgdpeszeti es kii- 
matiza/d rendszerinek, viilamos- es tuzje/zd 
hMzat^nak tervez^set valaminl e tema- 
korben iefjeskdru muszaki szaktanics- 
ad^st. 

Munkakozossegunk a Sz^mfiAstechnika Al- 
kaimaz^si Vaffaiat dolgozdibdi alakult 
- b^r mm vMafaTt gazdas^gi munk^kozos- 
s^g - t&v^kenysi^g^ siafQ&&n kapcsofddtk 
a viit^ist iav^k^rtys^g^hcz, Efsdsorban afy^n 
hhdaiok aiv4gzi5^fe vi^ii^lkozunk ^rr^afyat 
3 vAff&fat - k^pacirSsMfty mwit - nam ft/d 
a nisgr&ndefd sz^m^ atfogadhatd bat^r- 
idovel v^liaini." 



A gyori DIGITALTECHNIKA SzAmitds- 
technikai gm (9023 Gyfir, Bacs6 B. u. 64. 
Tel.: 17-802) mikro- illetve szem6lyi sz^mit6- 
g^pek javft^s^t karbantart^s^t, uzemeltet^- 
s6t, hardverfejieszt6s6t es ilteszt^s^t vAlfalja. 
Konkr^t g^ptfpusok: NDK irodai mikrog^pek, 
Pnbotron 1711. 1720, 5110, 5120, 5130. 

v_ .lalnak tov^bb^ ig^ny szerinti perif^ria- 
csatlakoz^s ki^p(t6s6t, az illeszt^s hardver 
munk^it, valamlnt vez6rl6 programok elk^szf- 
t^s^t. (Jelenlegi fejleszt^sek, floppy csat!a- 
koz^s minden tfpushoz [MF 3200. MF 6400, 
illetve mini floppy], ZX Spectrum, ZX 81 -hez 
PIO, SiO, interf^sz, valamint norm^lpapir- 
nyomtat6 illeszt^s). 

Tev^kenys^gi kbrukbe tartozik tov^bb6 ugy- 
viteltechnikai feladatok elv^gz^se, valamint 
adatfeldolgoz6 rendszerek szervez^se 6s 
programoz^sa az osszes NDK irodai mikro- 
g^pekre, valamint kulfoldi es hazai szem^lyi 
sz^mit6g6pekre. 

A „CAS" Computer Rendszertechnikai 
6s Automatizildsi Szolg61tat6 gm (1033 
Budapest III., Berend u. 22. Tel.: 682^128) 
szint^n szeretne egyuttmukodni m6s kisv^l- 
lalkoz^sokkal. Ezt frj^k: 
,,Gazdasigi munkakozossegunk tevdkeny- 
s^gi kore kis- es mikrosz^mftdg^pek uzembe- 
heiyez6se. ^nelep/lese, fefOJftSsa, komplex 
szerviztev^kenys^g, a sz^mitdg^p-rendsze- 
reket kiegdszito egysSgek tervez^se. ki- 
vitetezdse ^s a fentiek ellit^s^hoz szuksdges 
kiegSszftd tevekenys6gek elv6gz6se." 

O 




K fivAtk A^R CSxAmtl n k 29-*n ^fll«n[k meg. kAb addip 





kisor&oldsra \/Sr, p^nc6lszekr4nyunk pedig Ores. EgyelAre nines adako?<i kedvO 



A FtLGEP-nyerCnek egyelfire v^ige. Az ulo!s6 ZX m6 
lulajdonos ismerCsunk, (Ha tudnak ilyet, sz6ljanak!) 

Az uto[s6 €. feladat magolddsa a kovetkezd: 

AllftSs: 10-et lehet megfelelfi nn6dori elhelyezni 
BizonyftSs: 1. 10-et ei lehel. ezt bizonyitja Sbr^nk 
2.. 10-ndl tobbet n^m Ishet e\\\6}yezn\. 

Enn^l egy er6sebb ^llft^si fogunk bizonyitani, nevezeresen azt, hogy wAr 1 0-n6l tobb b^stydt sem lehet elhelyezni ugy, hogy 

mindegyiket max 1 mtisik usse, (Et!b6l nyilv^n ko^'etke^ik. hogy 10-n6l tobb kiralynCt sem lohot ) ha legal^bb 1 1 b^stya van, akkor 

kell lennie legal^bb 3 sornak, amelyben 2-2 b^stya van, ugyanis Z-n^l tobb nern lehet egy sorban. Eiek a b^slyik olyanok. hogy mmdeyyik 

ii\ mSr egy, az 6 sorjaban tevot (gy kulonbozfl oszlopokban varnak. 4s nnindegyiknek az oszlop^ban A a? egyedOli De a marad^k 

2 oszlopban csak 2 + 2 lehet jgy osszesen maximum 6 + 2 + 2 = 10 b^stySnk van a feltev^siinkkel ellent^lben, 

Teh^l felt^telezvG, hogy 10-n6l tobb b^siya van, ellenTmond^sra juiottunk, azaz val6ban maximSliaan lO-et lehet elheiyezn;. 



^ ^ A * • ^ 



Ez a eim n*m mindennapi lehetfls^get sejtet ! ^ 

Val6ban nem mindtinrrapi nveremenyhez juthatnaft itt kQvstkezd felad^tok megolddi P^fvizatunk klfr^sa %zonban kicm 
kddoa. Nem atin. men aii^efetjuk a kutftisit^st. hanem mart aQv^^s^t k^dveljiik a rejt^Wes dolgakat, masreszt pedig 
nem ^karunk poSngvilko^Ok iennl Egyelora leh&l annylt. hogy mindaEok, akik a kovetkezo feladalokat magDldjik, 
az itt JAthatb kis szorv^nyk^be beirj^k a Kvlyas magolcl*SBokat, s a szclw^riykdt elviszik valahovA. ott szom^Wesen tiedobj^k 
egv urnflbe. no&. azok ugyanaz^n a hetyen rtieg azon a napon m&gtudhatjdk, hogy nyertftk-el 

A rtt|t4lyek megoldlsa: 

1, Mikor hov& kell vinni a megoldSst: - esrt megtudhatjAk az OTLET 19B4. mijus 15-1 sz^iibdl 

2, Mit sorsolriflk a helyszinen? - Ezt ts megtudhati^k ugyanonnan, da egy bjztos: a nyer^mdny mrkrosi^mft^g^p lesz! 

3, S ftztiam rBft^ly. hanem komolypn v©end6 figyelmeztatds : SzerkeB^t5B4gunkbe ne kjjldjeriek megoldaspkat; az Ide^rkezd 
megordfleok utja egyenesen a ssjem^tkosfirba vezati 

S ezek uUn a feladatok: 1. fa^adat: Egy sorburt egymas meilett m 11 db n^gyzet. Az 5 ba[ oldaJiban egyftiiintoaok. 
A2 5 jobb ordaliban kdtforintoeok vannak. A kdwatka^a lip^seket tehet elv^g^^i : 

a) 1 db 1 formtossal T et jobbra f^pnL ha az a hely fizaiiad. bj 1 db 2 forinto^sal l-et baira \»pt%\, ha az a hely 5Z«biid* 
a) 1 db 1 forintossal aiugrnni a Jobb oldalan M\6 k^tforlr^to&t. ha az attar Jobbra leva lioty graft. 
d) 1 db 2 formtossal ^tugror^i a bal oldalan Al\6 ^gyforintosi, ha az attol balra ^evo hety liras. 

K^rdes : legal^bb hfiny lepast k«ll elv^gezni ahhoz, hogy az 5 agyforintos 
a iobb. a? 5 keiiea p«dig a bal oldalr^ keriiljon, azaz hogy helyet 
c^r^lien&k? {A t^blit nem szabad elforgatni! A vilasz egy *z4m.) 

2. feladat; Oldjuk mag af^bbi betu^st^mian felad^tot^ 
COMPUTER Ha tudjuk, hogy azonos bettik azonos, kuionbdzS betm pedig 
COMPUTER kui^nbdzo szimjegyakat JaldFnek, kivdue az U betOL arnely 
COMPUTER azoiiQB s^^injegyet cpy masik batQvel. 
COMPUTER ^z a sz^psAgtapa^^a faladatunknak. de Igy nehezehb is a 

-*^ CQMPUTER dolog, mert nem Aruljuk el. hogy az U melytk betOvel azonoa 
M I C ROTE R szdmartdket jejol ! 

3. f^tadat: egy asztaira sorban 7 k^rtya van lerakva, a kdvetkezo mddon: 



JO ^ ^10 

01 ^ fit 










Kctten j^uzanak. A aoron kdvetkez6 mindig kivAlaszt afy s^mdvel f^lfal^ 
AII6 karty^t. $ flift, ^ az osszas. t5re jobbra fevdi dtfordUja a masik oldal^re 
Ai veszit. akt nam tud l^pnt (azaz egyetlen kArtya &mcs szln^vd f«lfel« 
forditva}, 

R^rdds : a kezd6iiek vagy a mSsodiknak van -a nyerd ^trat^giSja, 

es ml ^ nyerd stratsgia? 



S^erke.'i2r6segijnk c/oif} OTLl:T Budapest 1986 S^erkesitd Angyaiosi I. aszio Muv^szet/ s2erJceszfA Prthehiky PAI 
Tdrdeld. Dooioko^ /Hire Szdklektor Bakd Andres HIrrovat Z^k Oyorgy, Vai(at6: Pogany Gyorgy.
Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "BIT LET 01"

See other formats
